Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 28 — I) ANGOLORSZÁG. Angolországban teljes tanszabadság uralkodik. Mindenki taníthat mindent, tanulhat bárkitől és bármit, a mi neki tetszik. Állami beavatkozás alig van, csak írni és olvasni kell megtanulni mindenkinek. Felméritől, kinek munkáját követjük e részben, következőket tudjuk meg tárgyunkra nézve. Népiskolában a történelmet nem igen tanítják. A nép századokon át el volt nyomva, viselte a terhet, nem szereti hallani ennek emlékét. A heti leczkeórák száma középiskolákban 20 —25, az előkészülettel együtt 35—40, holott a franczia lyceum 70 órával küzködik. Korán tanulnak s igy több idejök marad a játékra. Főtantárgyaik az óklasszikai nyelvek és tanulmányok s a mennyiségtan. A történetet és földrajzot rendesen az angol irodalommal együtt tanítják. Történelem alatt pedig Angolország históriáját értik s egy-egy évben annak egy pár korszakával beérik. Rendszeres világtörténelem helyett jobbadán Görögország és Róma történetét tanítják. A Merchant Taylor's school-ban 4—5 évre van beosztva az angol történelem, melyet a 4-iken kezdve öt osztályon keresztül hetenkint három órában tanulnak a növendékek. Az University College School-ban az angol történelmen kivül társadalomtudományt is tanítanak hetenkint kétszer. A fiuk sokat jegyeznek. Rajzra és zeneoktatásra kiváló gondot fordítanak. F'elméri elitéli a magyar középiskolai kompendiumos ismeretközléseket. Az angol középiskolák nagy része kevés időt fordít az angol irodalomra s azt inkább a tanuló szünidei munkájának tekinti. Az angolok hazai remekíróik müveit kezökbe veszik s tanulnak belőlük, ellenben mi tanulóinknak a kompendiumot adjuk kezökbe, hogy tanuljanak róluk. Az angol középiskola irtózik hozzáfogni ahhoz az óriási adattömeghez, melynek világtörténelem a neve. Nálunk azt gondolják, hogy ki a kompendiumot tudja, elég. Pedig a ki ismeri, tudja, hogy csak azok hatják meg a növendéket, a mikbe kissé belemélyedhet a tanár, a mi képzelőerőt, ítéletet foglalkoztat. De ez elmélyedés az idő rövidsége miatt lehetetlen. A helyett hogy a növendék a nemzeti vagy emberi nagy eszmék harczosaival, szószólóival ismerkednék meg s tanulná őket, mint nagy hazafiakat s nagy embereket szeretni, a jelenlegi rendszerben az eszme-cyclus helyett az évszámok sorozatát s az uralkodók genealógiáját magolja. Kevés tanítvány ismeri eredetiben Anonymust, Kézait. Még egy nagy előnye van az angol középiskolának a mienkkel szemben, s ez a család és társadalom építő hatása Az irodalomban magokra a klasszikus müvekre, a törtélemben nagybecsű monográfiákra utalnak. Szerzőnk elitéli még a mi rossz tankönyvirodalmunkat s az iskolai könyvek u. n. monopoliumát is. Mindezt szépen egészíti ki az a talpraesett elmélkedés, melyben Geőcze Sarolta imént részesítette a magyar paedagogiai társulatot, összehasonlítva Francziaországot, a Sedant oly pompásan kiheverő grandé nationt