Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 19 — Ha közelebbről azt vizsgáljuk, mely népek történetét veheti fel a középoktatás anyaga, a különböző államok iskoláinak tantervében különböző felfogást találunk. Mi Freeman gondolatából indulunk ki e tekintetben, ki azt tartja, hogy a világ története nagyban arra a kérdésre felel: miként egyesítette lassankint Róma az óvilág összes népeit s miként váltak ki a szétesett római birodalomból a mai nemzetek ? Az egyetemes történelem középpontja tehát a római birodalom története, aztán a görög nemzeté, mely a szellemi téren Róma s az összes utókor oktatója volt; ezekhez járulnak a keleti ősállamok s a később vezető szerepet játszott modern népek történetei. Egyéb népek és államok a tanításnak csak a perifériájában foglalhatnak helyet s rendszeres tárgyalásra nem számíthatnak. A hol pedig a hazai történet feltűnik az emberiség múltjának szerepkörében, a többieknél arányosan nagyobb figyelemben részesítendő. Nem helyeseinők azonban azt az eljárást, mely az egyetemes történetet, nagy nemzetek, angol, franczia, példájára a hazai történet tárgyalásába beolvasztaná. Az eszmék fejlődésének, az események keletkezésének történetét ott kell kezdenünk, a hol azok először megjelennek. »Nem a magyar reformatióból kell, mint Schürger Ferencz egy talpraesett értekezésben irja, a németre térni, mert a reformatiót a középkor alapos ismerete nélkül nem lehet megérteni. Stöckel Lénárd, Dévai Biró Mátyás kedvéért nem kell ezt megfordítanunk. Igen sok világtörténeti esemény kevés hatással volt hazánkra. Ezt hát elmellőzzük ? Ilyen a népvándorlás, a germán költözés, a nyugatrómai birodalom bomlása, melyek mind külön tárgyalást kívánnak. A háznagyok, Martel Károly, a pápaság világi hatalma, Nagy Károly, Verdun, Német-, Olasz-, Franczia ország megalakulása, a hübérrendszer, az angol alkotmány fejlődése, investitura, kalmári unió, normannok vállalatai, a keresztes hadak, reformzsinatok, hűbériség bukása (kath. Ferdinánd, XI. Lajos), iszlám, Spanyolország anyagi és szellemi virágzása csak az egyetemes történelemben adhatók. Ilyen az újkor nagy része. A franczia forradalmat tán a Martinovicsügyhöz fűzzük ? Az egyetemes történetnek külön tárgyalása kis nemzetnél tán kozmopolitizmust szülhetne, de nem az Ausztriával kapcsolt ezeréves Magyarországnál.®*) Maradjon az egyetemes történet a népek története, csak hazánk történetét kellőképen domborítsuk ki benne. Keressük ki végül azt a legalkalmasabb mértéket, melylyel a fentebbiekben vázolt anyag legczélirányosabban osztható el a középiskola nyolcz évfolyamában. Hogy ezt sikeresebben tehessük, ide igtatjuk a főbb nyugati államok történettanítási beosztását, anyagát, czélját, a ráfordított heti óraszámot, úgy amint azt a dr. Kármán Mór összeállításában megjelent »Középiskolai Tantervek«-ben s Felméri Lajos >Az iskolázás jelene Angolországban« cz. művében s a mi utasításainkban találjuk. *) Középisk. Tandregyes. Közlöny, XXXI. évf. 25 -,26. sz., Schürger F>Középisk. történettanításunk reformjához.* 2*