Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1898

— 163 — magukkal kezökben; egy lapot, melyre fel van jegyezve az év munkásságának eredménye. Mily örvendetes lesz a találkozás, ha e lapot teljes önérzettel, a tiszta lelkiismeret megnyugtató tudatával adhatják által. Ki képes leirni az örömet? Ki képes lefesteni a megelégedést, mely az önök nyomában jár? Elfeledik akkor a fáradalmat, melyet tíz hónap munkája szerzett; elfeledik a szív-fájdalmat, melyet egykor az elválás okozott. Nem emlékeznek többé vissza a nélkülözésre, melyet a szülői szeretet helyett az idegen körben átéltek; nem a bajokra, küzdelmekre, nem a lelki szorongás és aggodalomra, mely a kedves otthonra való emlékezésnél annyiszor marczangolta keblöket. S mi az, mi a kedves szüléknek a viszontlátáskor ily örömet szerez? Mi az, mi büszkeséggel tölti el a családot, ha újra látja szerelme magzatát ? Talán vészes útjából tért meg az ifjú? Talán kincseket talált és hozott a gyermek, melyekkel most szegény szüleit gazdagokká teheti? Igen kincseket, a szellemi és erkölcsi élet legdrágább kincseit hozta magával. Nemcsak a veszélyeket kerülte ki, melyek útjában ezerféle alakban leselkedtek reá; nemcsak a bajokat és nehézségeket küzdötte le, melyek ifjú erejét sokszor próbára tették : hanem erényekben meggazdagodva, lélekben megnemesülve, a szellem és értelem munkájában megerősödve tér vissza az ifjú a kedves családi körbe, hol őszinte öröm, igaz szeretet s önzetlen barátság ölelő karjai várják. — Újra látja a hajlékot, hol kisdedkorának arany álmait szőtte; újra szemléli a mezőt, hol gyermekségének s öntudatlan boldogságának játékait űzte. Majd feltárulnak a lélek nemes kincsei; nyilvánvalóvá lesznek a fejlődő szellem s erősbödő értelem tulajdonságai, s ezzel párhuzamban felébred egy szebb jövő boldogító reménye. Mert hiszen, nem titok önök előtt K. Ifjak! hogy azért váltak meg oly hosszú időre a családi körtöl s azért jöttek ez intézetbe, hogy itt szerezzék meg jövő boldogulásuk eszközeit; hogy itt készüljenek elő jövö életpályájuk és hivatásukra. Ez intézet, — mint minden más vele egyrangú — a nemzet intelligentiájának előkészítő iskolája. — Itt rakja le minden ifjú a tudásnak alapját, itt szerzi meg a tudomány szeretetét; itt fejn*