Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

- 60 — — Mélyre ható eszméknek nagybecsű gyűjteményei e jegyzökönyvek, melyek nemcsak tanügyük fejlődésének történetét tárják föl, hanem egyúttal minden hasonló törekvésű állam okulására szolgálnak. Posen tartományban — 1879-ben — tartott igazgatói gyűlésen egyik megvitatandó kérdés gyanánt szerepelt az egyfolytában tanitás kérdése. Megállapodásaikat következő 3 pontba foglalták: 1. Elvi szempontból nem tanácsolhatja az értekezlet, hogy gy m n a si u m o k ná 1 és reáliskoláknál az oktatást teljesen délelőttre tegyék s délután szünetet tartsanak. 2. Elvi szempontból nem tanácsolhatja az értekezlet, hogy a kötelező tárgyakat mind délelőttre tegyék s a tornát és nem-kötelező tárgyakat délután tartsák. 3. Posen tartomány városaiban a viszonyok általában olyanok, hogy a megosztott munka-idő gyakorlatától eltérni nem szükséges. Tizenegy év múlva (1890) a Rajnai-tartományban került a kérdés vitatás alá. Érdekes dr. Binsfeld, koblenzi igazgató, érvelése az egyfolytában tanitás ellen. Öt évi tapasztalatra hivatkozik; mert — kisérlet okáért — a hatóságok szorgalmazására beszüntette a délutáni oktatást. Tanárok és tanulók beleélték magukat az uj rendbe; az előkelő szülök mellette nyilatkoztak, a polgárság rosszalta az ujitást. Voltak némi előnyei, de nagy számmal hátrányai is. —- Igen sok tanuló csak a szórakozásnak élt, megfogyatkozott bennök a komoly munkásság és szorgalom; ezt az öszi vizsgálatok igazolták. — Lazult a fegyelem. A közép és alsó osztályi tanulók szórakozottak lettek. A játékok — az óra közt engedélyezett nagyobb pihenések alatt — rakonczátlanságot szültek. Egyes tanárok az összehalmozott munka alatt megbetegedtek, kidőltek. S midőn e miatt az igazgató be akarta szüntetni az ujitást, a hatóság úgy intézkedett, hogy a változtatás iránt meg kell kérdezni a szülőket. A szülők 75% az egyfolytában tanitás mellett s csak 25 % szavazott ellene. De ő a szavazat ezen eredményének nem tulajdonithat semmi fontosságot, először azért, mert visszás dolog, hogy a szülők az iskola ügyeibe bevonassanak; másodszor azért, mert a szavazásnál a szülők gyermekeik befolyása alatt állottak; ehhez járul, hogy a tanárok, kik korábban elfogadták az ujitást, most egyhangúlag ellene voltak. — Lehet — u. m. — hogy délután az iskolázás nem kellemes, de azért nem gyümölcstelen. Ifjú emberek és férfiak az életpálya különböző foglalkozásainál kénytelenek elviselni délután is a munka kellemetlenségeit s az élet későbbi szakára nagyon hátrányos volna, ha a tanulók ahhoz szoknának, hogy a napnak felét többékevésbbé az élvezeteknek szenteljék. Kétségtelen, hogy a megosztott tanitás jobban fegyelmez s a zabolátlanságot korlátozza. Ezen és hasonló érvek alapján a tanácskozás az egyfolytában tanítást