Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

— 18 — kieszközlése végett, hogy a jövő (1099) évnek Sz. Iván napjáig ezeket a könyveket lemásolás czéljából maguknál tarthatták. Miután a cziszterczi rend véglegesen megalapult, a Ill-ik citeauxi apát, Harding István, azt a genialis tervet alkotta meg, hogy a sz. misénél, az egyházi imádságnál, a szertartásoknál, a szerzetesi élet szabályozásánál stb. jelentősebb összes könyveket szerzeteseivel kritikailag átdolgozta, a helyes szöveget megállapította és igy elkészítette azt a típust, mely azután az egész rendben, az összes kolostorokban lemásoltatván, egészen egységes szellemet biztosított a testületben. így készült el a XII. század elején a sz. írás kritikai átjavitása. Oly munkálat, melyhez foghatót azon korban, sőt még több századdal azután sem találunk s a mely munka alaposan megczáfolja azt a sejtelmet, mintha a czisztercziek az első időkben a szellemi életnek és a tudománynak kultuszát elhanyagolták volna; valamint azt is, mintha Sz. Benedek reguláinak pontos megtartása, a mennyiben azok a kézimunkát is előírják, a szellem elevenségének és munkakedvének rovására esnék. Clugny, az ő tisztán szellemi irányzatú törekvéseiben, ez időtájt, ezen emiitett munkálattal fölérő eredményt fölmutatni nem képes. Az ősi források megjelelik a többi könyveket is, melyeket a XII. század első felében a czisztercziek munkába vettek. Ezek voltak : a misekönyv, a sz. leczkék gyűjteménye (epistolare), a mise-imádságok gyűjteménye (collectaneum), az u. n. gradualék és antifonák gyűjteménye, Sz. Benedek regulája, a himnusok gyűjteménye (hymnarium), a zsoltároknak és a breviárium olvasmányainak gyűjteménye (psalterium, lectionarium), végre a kalendárium. Ezekhez járult aztán később az egyházi ének reformálása. Mikor ezen típusok elkészültek, a citeauxi nagy-káptalan határozatot hozott, mely azokat az összes cziszterczi kolostorok számára, teljesen változatlanul, kötelezőkké tette. Es e határozat komolyságát, valamint az egész testületnek SZÍVÓS jellemét mi sem árulja el jobban, mint az, hogy az eredeti példányok, magok az ősi tipusok, nagyobb részben egész a mai napig fönmaradtak. Egészen a franczia forradalomig Citeaux, mint az összes czisztercziek anyaháza őrizte azokat, s innét kerültek Dijonba, a hol jelenleg találhatók. Ezen könyvek gondos lemásolása elég dolgot adott a XII. században, az egyes cziszterczi kolostorokban. — Ezenkívül azután a könyvtár szervezete még sok más munkának, a szentatyák iratainak, a régibb és azon korban szereplő irók müveinek lemásolását is szükségessé tette. Amennyiben ezen, inkább gépies természetű munkálat időt hagyott, azt a szerzetesek saját önképzésükre használták. Mikor a napirendben a szellemi munkára került a sor, mindenki a könyvtárba ment, a hol a könyvtárostól a kivánt művet átvette s vagy ott helyben, vagy a kolostor keresztfolyosóján, vagy a kertben olvasgatott. Az ősi szabályzatban arra is találunk utasítást, hogy az apát vagy megbízottja a szellemi munka idejében járjon