Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1897

— 176 — ünnepe; deczember 16-án első osztályozó tanácskozás; deczember 22-én szent gyónás, 23-án reggel 7 órakor szent áldozás. Ekkor kézhez vették az ifjak az I-ső időszaki értesítőt s a vidékiek a szülők kívánatára haza mehettek. Ugyanezen nap — deczember 23-án — reggel 10 órakor megjelent a. tanári testület dr. Kuthy József, m. kir. állami főreáliskolai igazgató 25 éves igazgatói ünnepségén a megyeház dísztermében, hol az egybegyűlt fényes közönség előtt a testvér-intézet részéről Szenczy Győző igazgató üdvözölte az ünnepeltet. »Eljöttünk — úgy mond — a testvér-intézet e családi ünnepére, hogy a megtiszteltetés díszes virágait hintsük az ösvényre, melyen pályád halad, hogy halántékodra tegyük az elismerés babérkoszorúját s a testvéri rokonszenv ölelésével s a baráti szeretet forró csókjaival árasz­szunk el. — Eljöttünk, hogy lássuk diadalát annak a szent ügynek, melynek mi is életünket szenteltük, hogy érezzük áldásait annak az eszmének, mely­nek fénye és dicsősége ma téged körül vesz. Ha keressük munkádnak gyü­mölcsét, ha kutatjuk, mi az, a mivel életedben az emberiségnek s a hazának javára szolgáltál? felismerjük e városnak, a távol és közel-vidck polgárainak szívében a visszhangot, mely azt mondja, hogy te voltál részben az ö értelmi világuk napja, te gyújtottad meg lelkükben a szellemi világosság fáklyáját, te gyulasztottad fel szívökben a magasra törő értelmek lángját. — íme! felkölt a nap, életednek legfényesebb napja; körülötted a legszebb derült fény, az osztatlan tisztelet fénye világol s fellobog az önzetlen szív oltárán a rokonszenves becsülés illatozó árja. — A testvér-intézet tanári testülete meghajtja előtted a zászlót, melyen írva vagyon: fáradj és munkálj továbbra is a haza és emberiség üdvén. Élj soká!« A jelen volt tanári testület köz­tapasztalásból győződött meg arról: mily rokonszenvesen fogadta nemcsak a testvér-intézet, hanem az előkelő fényes közönség is intézetünknek előzé­kenységét és figyelmét. A karácsonyi szünet január 2-ával érc véget, január 3-án kezdetét vette a rendes előadás. Az intézet igazgatója az ó-év utolsó napján — a társadalmi köz­szokásnak megfelelőleg — úgy a maga, mint az egész tanári testület nevé­ben az egyházi, világi s katonai főhatóságokat személyesen, az intézet kegy­urát pedig levélben üdvözölte. — Mindannyian meleg rokonszenvvel fogadták és viszonozták az intézet megemlékezését. Január 6-án — csütörtökön — Vízkereszt ünnepe volt; 20-án a város fogadalmi ünnepén — körmenetben vett részt az ifjúság; február 2-án — szerdán — esett Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe; február 3-án '-/48-kor szent mise, ez alatt balázsolás. — Február 9-én kezdette meg Spitkó Lajos, királyi tanácsos és tankerületi kir. főigazgató úr az intézet­nél hivatalos látogatását. A látogatás hat napon át tartott, mely alkalommal ismételten meghallgatta a tanárok előadásait, az ifjak feleleteit; megtekintette a könyvtárakat, szertárakat s ezek leltárait. — Február 10-ikén Hausmann

Next

/
Oldalképek
Tartalom