Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1896

XV ségbe, s nem hirtelenkedett. Tudott tűrni, mert szeretett. Jól tudta, mit tudnia mindenkinek kellene s mégis oly kevesen tudnak és gyakorolnak, a példabeszédek könyvének azon szavait: »Jobb a ki tűr, az erős férfiúnál: és a ki léikén uralkodik, a városok megvevőjénél.« A pillanat felhevülése, az első benyomások hatása alatt nem kapott a mütevö késhez, mert tudta, hogy az egészséges, erős szervezet előbb-utóbb maga is megöli a kóranyagot, miként az életre való csemete kinövi a kéreg sebeit, s a tiszta bor kiforrja magából a seprűt. Sokat bizott az időre s ezt bölcsen tette, mert át volt hatva annak tudatától, hogy az idő legbiztosabb orvos, legigazságosabb bíró s a legokosabb tanító. Házfőnöki minőségében érvényesítette magát, mint ökonomus is. A rendhez, mint a valláserkölcsös tanítás terén korunkban fontos hivatást teljesítő intézményhez való ragaszkodása indította arra, hogy minden lehető eszközt megragadott annak felvirágoztatására. A tagok létszáma utóbbi évtizedek alatt rohamos emelkedést vett, a rend új intézeteket alapított, illetve vállalt el fentartásra, súlyos terheket rótt rája a nap-nap után haladó nevelésoktatás szelleme. Mindezekkel szemben régi tökéjére van utalva, melyet mentől eredményesebben kihasználni sok körültekintést, észszerű beosztást kiván. Pallér a reá bizott alapok kezelésében józan gazdálkodást tanúsított. A szükségletek beszerzését győző okokkal sürgette főnökénél, de győző okoknak tudott meghajolni is. Törekedett előmozdítani társai kényelmét, kielégíteni jogos igényeit. Számos újítást, javítást eszközölt ki a rendi épületben, miként az intézetnél is tette. De azért mindig gondosan vigyázott, hogy túlkiadások, a rendi vagyon fecsérlése elö ne álljon s a mérleg ki ne mozduljon egyensúlyából. Ily szellemű szerzetestársi s elüljárói erényeinek tulajdonítható az a szerzetest érhető legnagyobb megtiszteltetés, melyben részesült Supka Jeromos apát halála után 1891-ben, a midőn az új rendfőnök választására Zirczen egybegyűlt tagok bizalma 98 közül 60 szavazattal ül második helyen jelelte az apáti méltóságra. A királyi kinevezés ugyan nem ö rá esett, de ez mit sem von le azon népszerűségből, melynek a rend tagjai közt állandóan örvendezett.