Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 45 — közül érdemes felemliteni Wekerle Sándornak, Magyarország volt miniszterelnökének, „Pipámhoz" cz. dalát s Kupricz Sándornak számos, igazán szép költeményét, melyek mind mutálják azon férfiúnak nagy költői tehetségét, ki ma Endrődi Sándor néven Magyarország legkiválóbb költőinek egyike. VI. A székesfehérvári gimnázium semmivel sem jelezhette volna jobban egy szebb kor jöttét, mint a Vörösmarty-ünneppe] s az emlékkönj v kiadásával. Most már csakugyan vége szakadt annak a hosszú, áldatlan kornak, mely a nemzet életerőit megbénította s lekötve tartotta. — Deák Ferencz, a haza bölcse, megtalálta a rég keresett utat s létrejött a kiegyezés. A király és nemzet kibékült egymással s fátyolt borítottak a múltra, mely őket szembeállította. A nemzet testében megindul az egészséges vérkeringés. Az alkotmányos élet bámulatos eredményeket hoz létre minden téren. Eötvös József báró, az első vallás- és közoktatásügyi miniszter, inditja meg a reformot a középoktatás terén. Legelőször is tudatja a gimnáziumok igazgatóival, hogy a közoktatásügy reformján dolgozik; a gimnáziumokat reálgimnáziumokká akarja átalakítani. Addig is, mig az országgyűlés e tervet elfogadná, alrendeli, hogy a gimnáziumokban a rajz és tornázás kötelező tárgy. Majd a tanári karok elé terjeszti reformjavaslatának tervezetét, hogy beszéljék meg s mondjanak róla véleményt. Eötvös kilencz évre tervezi a középiskolát hármas tagozattal: a kis-gimnázium négy osztálylyal, a nagy gimnázium hat osztálylyal, a lyceum három évig terjedő folyammal s a tudományok elágazása szerint trifurkáczióval. A tanárok általában véve a reform ellen nyilatkoztak, mint például a fehérvári tanári kar is; részint paedagógiai okokból, részint mert életbeléptetése nagy terhet rótt volna az iskolákat fentartó rendekre s hiányzott volna hozzá a szükséges tanerő. Nem is lépett életbe e reform, csak a két első része t. i. a kis-gimnázium és nagy-gimnázium, mert Eötvöst kora halála meggátolta abban, hogy tervét keresztülvigye. 1871-ben Pauler Tivadar szervezte újra a közoktatásügyet. E rendszer nem más, mint az „Entwurf* kissé módosítva. Nem is élt