Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 38 — teliet bennünket képesekké, hogy a többi tanszakokban is alaposan és biztosan haladhassunk. De hogy ez történjék, nemcsak mint bizonyos szabályok összegét kell tekintenünk, hanem mint művészileg képzékeny anyagot, melyben a sziv és ész kivánalraa megfelelő kifejezést találjon. Ha valaki az anyai nyelvet tökéletesen nem birja, az a nagyobb eszményi érdekek iránt is mindenkor érzéketlen fog maradni. Kívánatos tehát, hogy minél nagyobb gond forditassék az anyai nyelvre. Az V. osztályba be kellene hozni az ékesszólástant, mert az alkotmányos élet nemcsak jó hazafiakat, hanem jeles szónokokat is igényel. Az irodalom ó-kori történetét a VI. osztályba lihetne bevenni, miután az ifjak e korszak műmaradványainak megérthetésére s az ujabbkori remekmüvekkel való összehasonlítására hosszasb gyakorlat után elegendőképen hivatottak lesznek. Az irodalomtörténet legújabb kora a VIII. osztályra tétethetnék át." A német nyelvet a nem kötelező tárgyak közé kivánják felvétetni. Elegendőnek tartják, ha hetenként két órában tanittatik, mert „igaz ugyan, hogy a német nemzettol közel szomszédsági viszonyban állunk s hogy e nemzet gazdag irodalmát saját művelődésünk emelésére szükségesnek tartjuk, de a kik ezt belátják, azok önként is meg fogják tanulni a német nyelvet." A földrajzra és történelemre nézve az a tervük, hogy az I. osztályban az általános földrajzot tanulják, a IL-ban Európát s a haza földrajzát. Ez szolgálna mintegy előkészületül a magyar történelemre, a mely három korszaka szerint a III. IV. és V. osztályban taníttatnék. „Az időzés e tantárgynál — mondja a jegyzőkönyv — azért volna szükséges, hogy igy azon nagy férfiak emléke, kik a haza iránt kegyeletes önfeláldozás és a fejedelem iránti hűség által kitüntenek, a fiatal szivekbe becsepegtetve megerősödnék." Ezután következnék a világtörténelem a VI. és VII. osztályban, hetenként négy órában és a VlII.-ban Magyarország oknyomozó története főbb vonalaiban, mely a ha/.ai jog megtanulásához kellő alapot szolgáltatna. A mennyiségtanra elégnek tartanak heti két órát. Az alsóbb osztályokban a nézlettant, mely csak lazaságra és felületességre vezetett, mellőzendőnek vélik. Az V. osztálytól fölfelé a szám- és mértant lehetne tanitani a régi vendszer szerint s a VIII. osztályban a gyakorlati mértant. A bölcseletet a VI., VII. és VIII. osztályban lehetne tanitani, vagyis a bölcseleti tanfolyambar. A természetrajzot az I. II. és III. osztályban meg lehetne hagyni