Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 28 — Egyideig tehát kénytelenek voltak kéziratokból tanítani. Később osztrák tankönyveket ajánl a kormány s azokkal árasztja el a magyar iskolákat. A székesfehérvári tanári kar azonban itt is útját vágja a németesitő törekvéseknek. Mikor ugyanis a kormány az első és második osztály számára néhány szemelvényes munkát ajánl német nyelven, a tanári kar azt feleli, hogy ezen könyvek tanulása nagy nehézségekkel járna a gyermekekre nézve, a kik még nem tudnak németül. Inkább tehát majd ők fognak tankönyveket irni; sőt Deák Sándor társuknak már meg is van a latin nyelvtana kéziratban s legközelebb föl fogja terjeszteni jóváhagyás végett. S hozzálátnak a munkához. Deák Sándor nyelvtanának első része csakhamar elkészül s megnyeri a jóváhagyást a latin olvasókönyvvel együtt. Elkészül a második, a harmadik, majd a negyedik rész is s bár kezdetben kifogásokat tesznek ellenük, később kijavítva, ezek is megnyerik a legfelsőbb jóváhagyást. (1853.) Deák Sándornak latin nyelvtanát hosszú ideig használták iskoláinkban. Kellőleg átdolgozva s a mostani viszonyokhoz alkalmazva, ma is megállná helyét. 1851-ben jelenik meg Koller Károlynak „Mértani nézlettana", mely csakhamar elterjed az egész országban s egy év múlva már második kiadást ér. Minikus Vincze természetrajzot ir. 1852-ben jelenik meg „Allattan"-a, majd 1854-ben „Vezérkönyv az állatok, növények és ásványok megtanulásában" cz. műve. Dornis Gáspár hittani könyvet készit az algimnázium osztályai számára Terklau után ezen a czimen: „A katholikus istentisztelet szelleme". (1854.) Liebhardt Lukács görög nyelvtanon dolgozik; Bilkey Lambertnek kéziratban van egy történelmi tankönyve s az „ausztriai birodalom" statisztikája, de ezek nyomtatásban nem jelentek meg. E mellett fölhasználják az év végén kiadni szokott programmjukat, melyben igazán becses s a kor színvonalán álló értekezéseket írnak egyes tárgyak előadásáról, niethodikájáról, a tankönyvekről stb. így Liebhardt Lukács az 1852. évi programmban arról értekezik, hogy lehetne legezélszerübben iskoláinkba bevinni a hajdankori