Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

— 25 — döttek a német nyelv tanításában, később azonban igen szép eredményeket értek el. A görög nyelvet a harmadik osztályban kezdik. Az ifjak nagy egykedvűséget tanúsítanak a görög nyelv iránt. Ennek okát abban találják, hogy a sziiló'k s gyakran tanult egyének is, a görög nyelvnek az életben való hasznavelietetlenségét hirdetik, s igy az ifjú kedélyét lehangolják. A tanár tehát ugy tett, hogy a jobb tanulókat megbízta, kérdezzék ki óra előtt a rosszabbakat, s alkalmazta az aemulatio publicá-t. vagyis hogy egyik tanuló a másikat bármikor versenyzésre szólíthatta fel. Azóta szorgalmasan tanulnak az ifjak s megvan a kellő eredmény. A földrajzot és történelmet az „Entwurf" szerint tanítják, de a nyolczadik osztályban az ausztriai birodalom statisztikájára nincsen kézikönyv, tehát azt csak kéziratból tanulják. A mathematikában kezdetben nagy volt az eredménytelenség. Ezt a tanári kar annak tulajdonítja, hogy „a régi rendszer a mathematikai tudományokról említést sem tett." „Igaz ugyan, hogy nehéz fölfogni a mathematikát, de az is igaz, hogy azoknak, kik a gimnáziumba jönnek az elemi iskolából, memóriájuk ki van müveive, de az értelem, az itéletfejlesztés el van nálok hanyagolva." Ok tehát az itélet fejlesztését tűzik ki czélul s mivel a felsőbb osztályokban az anyag uj és nagyon sok, azért a VIII. osztályban a mathematikát nem egy, hanem két órában fogják tanítani. A természetrajz és természettan tanításában teljesen megtartották az új rendszert. A III. osztályban népies nyelven adják elő a természettan elemeit. A VIIL osztályban a természettanra csak 2 órát szánnak, mert egyet a mathematikához csatoltak A mint tehát látható, a székesfehérvári tanári kar nem ragaszkodik szolgailag az aj rendszerhez, hanem a hol szükségét látjai módosításokat tesz rajta a viszonyokhoz képest. A felsőbb hatóság bármikor kérdezi meg ö'ket valamely ügyben, mindig meg merik mondani véleményöket. így például a kormány az „Entwurf" alapján a nyolcz heti nagy szünidőt olyanformán akarja beosztani, hogy az iskolai évek közti fő szünet négy hét legyen, az első és a második félév között nyolcz nap; a fenmaradt 22 napot pedig a hely és egyéb körülmények egybevetésével, az igazgató adja ki, de úgy, hogy a szünetek egymáshoz közel ne legyenek. A tanári kar ellene njilatkozik s kéri az