Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1895

török uralmat, mely elsöpri a cziszterczi rendet is, ugy hogy egy századig nem szerepel a rend Magyarországban. Virágzó apátságaik elpusztulnak s kommendátorok élvezik a birtokok jövedelmeit. Végre 1635-ben a lilienfeldi apát, mint a cziszterczi rendnek biztosa (commissarius generális), felemeli tiltakozó szavát a rendi birtokok lefoglalása ellen. Kezdetben a tiltakozás eredménytelenül hangzik el, mig végre III. Ferdinánd a kérés jogosultságát belátva, a wellehrádi apátot nevezi ki Czikádor apátjának. A zirczi apátság 1659-ben szabadul meg a kommendátorság alól, a mikor Héderváry János báró az apátságról a cziszterczi rend javára leköszön. így kerül a zirczi kolostor 8000 forint lefizetése után az osztrák lilienfeldi apátsághoz s csakhamar apátot is kap Ujfalusy Márton, lilienfeldi, magyar cziszterczita, személyében. Ujíalusy a legnagyobb buzgalommal lát apátságának rendezéséhez, azonban tizennyolcz évi apátsága alatt sem tud a bajokból kibontakozni. 1678-ban utazása közben megölik. A lilienfeldi apát nem tudja, mit csináljon. Súlyos nyűgként nehezedik most már reá a zirczi apátság, a melyet úgyszólván újra kellene alapítania, mert teljesen romokban fekszik. Szeretne tőle szabadulni s 1699-ben végre megegyezkedik a sziléziai heinrichaui apáttal, a ki a zirczi apátságot harminczegyezer forint lefizetésével átveszi. Legelőször is a birtokok visszaszerzéséhez és rendezéséhez fognak, azonban a Rákóczi-fölkelés egyideig akadályozza a munkát. Csak 1726-ban érkeznek meg az első rendtagok, Heinrichau környékéről egész csomó németajkú települőt hozva magukkal. S csakhamar készen áll az uj kolostor, mely a rendtagokat magába fogadja, 1732ben leteszik az uj templom alapkövét s a bámulatos szorgalom és kitartás a Bakony ezen zordon völgyét kis paradicsommá változtatja. így kelti romjaiból mintegy új életre a heinrichaui apátság a zirczi kolostort, a mely lassan-lassan megerősödik s virágozni kezd. Fejlődésének azonban nagy akadálya az, hogy idegen apátság fönhatósága alatt áll s ahhoz van hozzákötve sorsa. S ez a függés egyre kényelmetlenebb lett a zirczi kolostorra nézve, mert a magyar rendtagok mindenütt háttérbe szorultak. A porosz állami törvények szerint Heinrichau apátja csak porosz szárma zásu ember lehetett és igy Heinrichau és Zircz kettős apáti székébe magyar ember nem juthatott s nagyobbrészt idegen származásúak kezelték a birtokokat is. Nem lehet csodálni, hogy mindig élénkebben