Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 41 igazságosság követelményeit; a rhetorok (V. osztály) átismétlik az összes anyagot; vagy például a számtannál az első évben tanulják az elemi meghatározásokat, egyszerű alakokat, a bizonyításokkal, az öszszesitett alakokat gazdasági példákkal; a második évben átismétlik először az előbbi év anyagát, azután a törtszámokat tanulják s azoknak átalakítását latin nyelven; a harmadik évben ismétlik a törteket, majd a viszonyokat, arányokat, az arányszabályt tanulják; a negyedik évben először az előbbi év anyagát ismétlik s azután tanulják a lánczszabályt, az arithmetica harmadik részét; az ötödik évben általános ismétlések. Mindezekből kitűnik, hogy Benyák ugyan nagy részt megtartja a Ratio educationis rendeleteit, de másrészt önállóan jár el s helyes irányban vezeti a fehérvári gimnáziumot. A helytartó-tanács több izben ki is fejezi elismerését, sőt kimondja, hogy „a fehérvári gimnázium ifjúságának nevelése jó, a tanítás módszeres és talpraesett, a fegyelem feddhetetlen." Pedig II. József rendeletei elégedetlenséget szültek a fehérvári tanári karban is s nagy zavarokat okoztak volna, hacsak Benyák tapintata és bölcs belátása el nem simítja azokat. A német nyelvi rendelet például sok kellemetlenséget okozott volna, mert többen voltak a tanárok között, kik nem tudtak németül, így Farkas Gergely, Potyondi Rafael. Ezek II. József szigorú rendelete következtében nem taníthattak volna, s mégis sokáig tanítanak még és pedig épen azon osztályokban, a melyekben a német volt a tannyelv s csak 1788-ban, illetőleg 1790-ben mondanak le a tanárságról azon megokolással, hogy nem tudnak megtanulni németül. A jegyzökönyvek és fölterjesztések is legnagyobb részben latin nyelven készülnek, csak azon jelentések vannak németül írva, a melyek a helytartó-tanácshoz mennek föl. A vallás-erkölcsi nevelésre vozatkozó rendeleteket sem tartják meg, s nagy részt régi szokásaikat követik. Ezért ugyan több ízben kapnak intést a helytartó-tanácstól, de nagyobb baj sohasem származik belőle. Midőn a többi vallásos társulattal együtt az oly szépen virágzó Mária-társulat is eltörültetik, tőkéjét lefoglalják, szereit s oltárát elárverezik, Dudássy András hitoktató egy szép levelet ír Vörös fődirektorhoz, a melyben kifejti, milyen szükséges a társulat a nevelés, de különösen a szivképzés szempontjából. Kéri, hogy akadályozza