Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1894

— 34 — ság játéka a kellő mederben folyjék s az illendőség határait át ne lépje. Hogy teljes képünk legyen a pálosok nevelésének rendszeréről, nem szabad elfeledkeznünk még egy vonásról, s ez a hazafias neve­lés. Ez egyetlen magyar eredetű rend kiválóan hazafias volt. Nem lényeges ugyan, de mindenesetre érdekes, hogy a fehérvári pálosok között alig akadunk egy két német nevűre, a többi mind csupa ma­gyar név. S egy Virág Benedek, egy Ányos Pál, a kiknek a magyar irodalom újjászületésében oly előkelő szerep jutott, vagy egy Potyondi Pafael, egy Farkas Gergely, a kik később II. József németesitő intéz­kedéseivel szembe mertek szállni, vájjon nem voltak-e nagy hatással az iljuság hazafias érzelmeinek fölkeltésére? Egy-egy vizsgálat, beik­tatás, az év megkezdése vagy befejezése alkalmat nyújt hazafias ünne­pek rendezésére, a melyeken ott van a város szine-java. E törekvésükben is ott áll Vörös az élükön, a ki egyetlen egy levelében sem mulasztja el hangsúlyozni a hazafias nevelést. Egész méltatlankodva irja egyik levelében, hogy „a legtöbb magyar ifjú lustaságból, kényelemből, hiúságból, hogy ne mondjam az erkölcsök romlottságából még ünnep- és vasárnap alkalmával is dolmány és öv nélkül szokott megjelenni az istentiszteleten; ez szerfölött illetlen dolog; az erkölcsi törvény azt kívánja, hogy minden nemzet saját ruháját hordja. A könnyelműség és bomlottság a ruhában, az erköl­csökre is át szokott terjedni. Az igazgató és a tanárok intsék az ifja­kat, hogy ezentúl dolmányban és övvel ellátva jelenjenek meg az ifjak az iskolában." E hazafias ünnepeken beszédek, szavalatok szerepelnek, de sehol sem találtam nyomát az ezen korban oly nagy szerepet játszó iskolai drámáknak. Molnár János, helyettes főigazgató, ugyan ajánlja egy levelében a szavalatok mellett drámák előadását is, de a jegyző­könyvekben nincs emlités róluk. Valószínű, hogy a pálosok fehérvári gimnáziumában nem is kerültek ilyenek színre, a mit onnan követ­keztethetni, kogy a drámák előadására szolgáló termet (theatrum) mindjárt 1777-ben átalakitják három iskolává Mária Terézia királynő költségén. A régi jezsuita iskola három terme ugyanis nem volt elég az 5 osztály számára, mert két osztályt nem lehetett egybecsapni, mint régen, több teremről kellett tehát gondoskodniok s e czélra alkalmas volt a nagy színházi terem. Az igy keletkezett három szobában azután az első éves humanistákat, a második és harmadik éves gramma­tikusokat helyezték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom