Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1893

— 53 — a II., VI. és VII. könnyv előirt fejezeteinek tüzetes olvasása, a görög állam-régiségeknek párhuzamos ismertetésével. A peloponnesusi háború eseményeinek kikerekitése, a háború motivumainak s a szereplő személyek jellemének kidomboritása, Athén és Spárta társadalmi és politikai képe, a köztük levő ellentétek kiszinezése, a beszédek szerkezetének megvilágítása volt a tanitás főczélja. b) A magyar irdalmi olvasókönyvből felvett darabok: Urania, Mesék, A nemzet csinosodása (Kármán J.). Kazinczy és Berzsenyi leveleiből 10 darab, az ismeretségök kezdetére s a Helikonra vonatkozók. Kölcsey emlékbeszéde Kazinczy felett s országgyűlési beszéde a magyar nyelv ügyében. Mátyás király (Salamon Ferencz). A klasszika! iskola költészetéből: A lélek halhatatlansága (Révai), A bölcsről (Virág), Kesergés (Dayka), Tűnődés (Bacsányi), A búkergető (Csokonai V. M.), A középszerűség (Verseghy). A szabad Erdély (Kazinczy E.), Epigrammák Kazinczytól. Berzsenyi Dániel verseiből: Horatiushoz, A felkölt nemességhez, Magányosság, Felsőbüki Nagy Pálhoz, Az én osztályrészem, A Jámborság és Középszer, Napoleonra (ez kivülről is). A Berzsenyi utáni klasszikusoktól: Előhang „Zalán futásá"-ból (kivülről is) és epigrammák. Az olvasókönyv többi darabjai magánolvasásra ajánltattak. Az olvasmányok tartalmi és tárgyi megvilágításán, szzerkezeti és stílusbeli sajátságainak ismertetésén kivül az irodalmi mozgalmak vázolása és kidomboritása volt irányadó: az irodalom elmaradottsága és kibontakozása. Az irodalmi iskolák rövid jellemzése. A klasszikai iskola keletkezése, fejlődése és betetőzése. Kazinczy törekvései, levelezésének irodalomtörténeti fontossága. Pár vonással Kármán, Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi és Salamon Ferencz életrajza., A feladott három házi dolgozat tétele: 1. Milyennek ismerjük meg az athéni államot és népet Thukydides előadásából? Értekezés. 2. Kazinczy és Berzsenyi egymáshoz való viszonya (levelezésök nyomán). Párhuzam, 3. Milyen átalalakuláson ment keresztül az athéni állam kormányformája a pelop. háború végéigV Értekezés. — Tankönyvek: Badics Ferencz „Magyar irodalmi olvasókönyv"-e. Hegedűs J. „Összefüggő részek Thukydides művéből" és Schill Snlamon „Görög régiségek" ez. kézikönyve. — Tanár: Dr. Vass Bertalan. Történelem Hetenkint 3 óra. — Tananyag: A római császárság, a kereszténység- alapítása és emelkedése, a népvándorlás, a keleti birodalom és a mohamedán hóditás, a nyugoti császárság megújítása, a karolingok bukása és a pápaság emelkedése, az uj népek vándorlásai s megtelepedése, a hűbériség, az uj nemzeti államok és a pápaság, a császárság és a pápaság küzdelme, a keresztes-háborúk és az általok