Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890

— 82 — a legjobb tanuló sem viszi tovább, mint liogy a grammatikai tormákat jól rosszul megtanulja. Oda pedig egyáltalán nem jut el, hogy tartalmat, eszmét nyerjen a görög klasszicizmus ideális világából.. De még Sophoklest, Platónt. Plutarkhost sem képes megérteni maga erejéből. Pedig ép ez volna a képző s gerjesztő anyag s azon rész, melyre általános műveltségi s paedagogiai szempontból is szüksége van. Az eszmétlen grammatizálásnak az életben hasznát soha nem látja. A módosított tanterv pedig ettől a felesleges nyűgtől menti fel a tanulót s cserében módot nyújt neki, hogy anyanyelvének segítségével bele pillanthasson azon nép állami és magánéletének,— szellemi, kulturális viszonyainak világába, melynek hatása ép ezen mozzanatok kiválóságával korunkig tart. Azonfölül alkalmat nyújt a magyar szellem, a magyar irodalom jelesebb képviselőinek bővebb megismerésére. S evvel ugyancsak ama hangosan nyilvánuló közös óhajnak és korkivánalomnak lép elébe, hogy a magyar ifjúság intenzívebb oktatást nyerjen a magyar irodalomban, mint a nemzeti önérzet, hazafiság, fajjelleg ismeretének gazdag forrásában. Ez kell korunkban a magyar iíjunak, nem a meddő graeczizálás. Külföldön nem ritka dolog, hogy kevésbbé intelligens egyén vagy zsengébb korú ifju is jártasságot tanúsít nemzetének nem csak ujabbkori irodalmában, hanem a régi nagyok műveiben is. Nálunk ez sok ok miatt csak kivételkép fordulhat elő. A módosított tanterv egy lépéssel közelebb viszi az ifjút a magyar klasszikusok eszmevilágához. Végül görög helyett a rajzban nyeri folytatását alsóbb osztályi tanulmányainak a pótló tárgyakat választó ifju. Sokan vannak, kik a rajz iránt kiváló érzéket s fogékonyságot árulnak el. Ezek az uj tanterv szerint tovább folytathatják a gimn. tanítás keretén belül tanulmányaikat. Egyéni hajlamukat követve jeles eredményre számithatnak a középiskola bevégzésével. Nem tekintve azt, hogy a rajz mennyi gyakorlati pályára képesít s hogy a műegyetemre is nagyobb készültséget vihet a gimnáziumi ifju e tantárgynak kedvvel iizött tanulása után, a rajzban való jártasság, vagy legalább bizonyos izlés az általános műveltségnek sem utolsó elemét teszi. Külföldön ez izlés míveltebb s a rajztanítás is nagyobb gondoskodás tárgya. Mindezeket egybevetve az igazgatóság melegen ajánlja s atyai szeretettel hívja fel a negyedik osztályt legalább elégséges eredménynyel végzett ifjakat, hogy jövő tanévben, a mennyiben a nyelvek tanulására magukban gyengébb tehetséget, vagy a pótló tárgyakra nagyobb hajlamot éreznek, ez utóbbiakra iratkozzanak be az V. osztályban; a kik pedig könnyen tanulnak nyelveket, minden esetre a görögöt válasszák; úgy kéri a szülőket, gyámokat