Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890

XIV. ZEMEISKOLil. A zene, mint a sziv- és léleknemesítő eszközök egyike, a sziv és szellem képzését, finomulását fokozza és a tökélyesbülés terén tovább fejleszti. Ezen eszmétől vezéreltetve, e főgimnázium igazgatósága már 17 év előtt felállította az intézet kebelében ezen nemes és szépen virágzó intézményt. De e mellett befolyásolta még elhatározását azon jól ismert körülmény is, hogy másként ifjaink a zenében csak kivételesen, s mondhatjuk, hogy tetemes költséggel taníttathatnak. Hogy mennyire felelt meg ezen intézményünk ez idén is a várakozásnak, azt egyrészt a zeneiskolát látogató tanulók szép száma, másrészt pedig azoknak az Érdemsorozatban feltüntetett tanjegyeik mutatják. A zeneiskolába f. tanévben 28 tanuló íratta be magát. Ezekből az eltávozottak és kimaradtak levonása után érdemjegyet kapott 26; még pedig osztályonkint: az I. osztályból 7, a II-ból 2, a III-ból 4, a IV-ből 2, az V-ből 2, a Vl-ból 3, a Vll-ből 2, a VlII-ból 4 tanuló. Más intézetből 1 járt. A zeneiskolát látogató tanulók 3 csoportra voltak osztva; u. m. kezdők, haladók első és második csoportjára. Azonkívül a haladókból egy 20 tagból álló zenekar alakíttatott a következő beosztással: 4 első és 5 másod primhegediis, 7 secundhegedüs, 2 violás, 1 nagybőgős, 1 flótás. Minden csoport külön-külön hetenkint 2— 2 órában nyert oktatást; a zenekar pedig hetenkint egyszer egy órában az összjátékban gyakoroltatott. A zeneiskola felügyeletét jelen tanévben is az intézet igazgatója gyakorolta; az oktatás terhét pedig, mint eddig, ugy ez évben is Bárdon József városi főtanitó ur viselte, kinek tapintatos és ügybuzgó vezetése alatt a következő darabokat tanulta be a zenekar: 1. Induló, Strauss-tól. 2. Polka, Pertl-től. 3. Grossmiitterchen. Landler. Langer-től.