Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890

— 15 — tükröktől tetemesen távol, az észlelésre szolgáló lencseszerkezet pedig azokhoz igen közel helyeztessék, a használt optikai pad kimért volta miatt nem volt végezhető. 2. Mérés üveg rácscsal. Az üvegrács, melynél két-két gyémántvonás ugyanazon oldali széleinek egymástól való távolsága a rácsra feljegyzett adat szerint 0-0063154 mm. egy spektrometer asztalkájára helyeztetett. Még ezelőtt az eszköz rektifikáltatván, a kollimátor, mely a világosság bebocsátására szolgáló rést hordozza, s a másik kollimátor, mely a résnek képét szolgáltatja, végtelenre állíttattak be, azaz olyanra, hogy amaz a résből kiinduló fénysugarakat párhuzamossakká tegye, emez pedig a hozzá párhuzamosan érkező fénysugaraknak tiszta képét szolgáltassa. E beállítás szükséges mindazon esetekben, valahányszor irányok kitűzése — miként a jelen mérésnél is — czéloztatik. Ezután az üvegrács síkja lehetőleg merőlegesen állíttatott a fényt átbocsátó kollimátor-cső irányára, de másrészt úgy, hogy a kollimátor rése párhuzamos legyen az üvegrácson levő gyémántvonásokkal. A tünemény előállítására ismét nátrium fény használtatott. A szög, a mely a rács után elhajlítás nélkül tovahaladó, s az elhajlított fénysugarak közt létesült, a spektrometer fokosztályzatán, mely az észlelő kollimátor csővel együtt forgott a készülék függélyes tengelye körül, volt leolvasható. Direkt leolvasható volt a fok hatodrésze, s az eszközön elhelyezett szögnóniusok még a percnek hatodrészét is adták. Most ez előzmények után az észlelő távcső hajszálkeresztje beállíttatott elősször a középső elhajlítatlan fénysugár által létesített világos sávtól, jobb oldal felé harmadik sáv balszélére, — mely sáv t. i. még észlelhető volt annyira, hogy rá a hajszálkereszt beállítása lehetséges volt — a szög leolvastatott ; majd beállíttatott a középsősáv baloldalán levő ugyancsak harmadik sáv jobb szélére, s a szög ismét leolvastatott. A számításnál a két szög különbségének fele vétetett, s ez már éppen az eltérési szöget adta; s így a hiba mely a rácsnak a sugarakra merőleges helyzettől való eltérése folytán származhatott volna lehetőleg kisebbittetett. Az így nyert adatokból, hozzávéve még a rácsra feljegyzett réstávolságokat, a használt fénynemnek hullámhosszúsága már meghatározható, miként ugyanis az elméleti tárgyalásban találtuk a hullámhosszúság: X = - sin n hol d 2 gyémántvonás ugyanazon szélének egymástól való távolsága, mely a használt üvegrácsra jegyzett adat szerint, 0-0063154 mm, n a megfigyelt sávok rangszáma, mely a tett megfigyeléseknél mindig 2 volt, és a szög,