Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1890

— 10 — Ha M pont közel van P-hez, az A fényforrás pedig távol, s a tükrök hajlásszöge keveset tér el a 180 foktól, úgy 5 szög nagy közelítéssel egyenlő «=£ FCM-el, ekkor aztán cos 5 = — — ^ —' s lia tesszük C

M \í CF

2 X FM

2 FM = b; CF = c lesz cos S = innen CP DP = 2a

c 2) y/V+c

2 y/V + c

2 Egyesítve az 1) és 2) alatti egyenleteket, nyerjük: nA = —

. es innen A — \^íb

2 + c

2 " n ^Xc

2 3) Fresnel-féle prisma. Áll két kis törő szögű prismából, melyek alapjukkal egymáshoz illesztve, egyik oldallapuk a másikkal egy sikba jő, másik oldallapjaik pedig a 180 foktól csak nagyon kevéssé eltérő szöget képeznek. Ha az igy konbinált prizmára egy fénylő pont bocsátja sugarait, a fénylő pontnak mindkettő látszólagos képét adja, úgy, hogy az egy fényforrásból kiindult sugarak, két fényforrásból eredetteknek látszanak. Ha e sugarakat ernyőn felfogjuk, ugyanoly interferencia-tünemények jőnek létre, mint a Fresnel-féle tükörnél. Ugyanoly megfontolások alapján tehát, mint ott a hullámhosszat szintén egy ily képlet adja: , ax ~~ dn hol a ismét a két virtuális fényforrás egymástól való távolságát, x valamely világos pontnak a legfényesebb világos ponttól való távolságát, n a megfigyelt világos pont sorszámát s d a két virtuális fényforrásnak az ernyőtől mért távolát jelenti. 4) Optikai rács. Ez egy átlátszó plauparallel üveglap, melynek egyik oldalán igen közel egymáshoz gyámánttal párhuzamos vonalak vannak húzva. A helyek, hol a vonások vannak, átlátszatlanok, míg a köztük levő átlátszó részei az üvegnek az átbocsátott fényre néze igen kis szélességű nyílásoknak tekinthetők. Ha ily rácsra párhuzamos fénysugarakat bocsátunk, s a rács mögé ernyőt helyezünk, a rácson a direkt haladó fénysugár által létesített fényes sávon kivtil, még számos fényes sáv lesz látható, még pedig, ha homogén fényt használtunk, ezek mind ugyanazon színűek. Az elhajlított sávok viszonyos helyzete s a hullámhossz közt ismét algebrai összefüggés van melyet ismét a fényhullámhosszának meghatározásánál felhasználhatunk. Ezen összefüggés felderítése képezi mindenekelőtt célunkat.