Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

- 22 ni. PETRARCA JELLEME ÉS KORA. A Petrarca százada két kor határán áll. Petrarca e század nagyjai, Dante és Boccaccio mellett is középsőnek lép fel. Mint általában a nagy forradalmak ideje, változatos képet nyújt e kor is. S mint miden reformátornak, Petrarca szelleme is mult és jövő felé fordul. A nemzeti érzület már lassan-lassan érlelődik, Dante erőteljesen megszólaltatja azt, a nagy lírikus pedig teljes bájában mutatja be. Alakot ad az érzelemnek, mely előbb szerte csapongott, megállapítja az érzelmi költés s általán a költészet stílját, nyelvét, miként művészivé változtatja Boccaccio a prózai előadást. Különben a kor fonákságai mellett számos körülmény sietteti a hajnalodást. A keresztes hadak már átvonultak Olaszország földén, jól megkeverve az ellentétes elemeket, érintkezésbe hozva a távoli részeket. A császárharcok mérge is kiadta erejét, a pápa győztesen vonult vissza a küzdelem teréről. Tgaz, újra súlyt vesztett, midőn a francia politikának áldozatul esve Petrarca korára a babyloni fogságba vándorolt. E tény, a fehér-fekete harcok utójátéka s az egyes államok közt kifejlett vagyoni egyenetlenség, a belharcok szakadatlan sorát szítják fel. Hiába fordul Petrarca Avignonba a római nép nevében, hiába óhajtja vissza egész Olaszország, a pápai udvar még nem szabadulhat szép Fülöp erős markából. Közben IV. Károly német császár felé fordulnak a kedélyek, ki azonban szintén kevés kedvet érez a felbolygatott hangyafészek rendezésére. így a kedélyek ízzult állapotban vannak, néha-néha kegyetlen vérengzésben törnek ki. Flórenc, Velence, Piza, Genua, Nápoly már egymással, már polgáraikkal állanak harcban. S mindezek előtt jár az örök város, az elárvult Kapitólium, melynek ormait annyiszor riasztja fel zendülés lármája méla borongásából. Ne mondjuk azonban, hogy a harc szenvedélye elnyomta az ébredő tudományos és költői szellemet. Sőt a középkor éje mindegyre tünedezett, a sötétség foszlányai szakadoztak a prófétai hangok dörgésére, a harc nem csak az ököljog érvényesítése volt többé, hanem a világosság és sötétség küzdelme is. Egyes családok nem csak hatalomban emelkedtek, hanem a szellem ápolásában is példával jártak