Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— Ili/lés is. Különben is a roppant birodalom népeit nem hatották át egészen a római világ eszméi. Az ősihez, a sajáthoz való ragaszkodás a nyomás napjaiban is ki-kitört belőlük. A latin nyelv mellett sajátjokat sem feledték egészen, sőt vegyiték a honit és idegent, miből a népnyelv vegye állt elő, a későbbi román nyelvek anyaga, melybői egyenkint gyúrta ki őket a viszonyok alakulása. A köztörténet lapjai igazolják, mit Brachetalapos készültséggel fejteget, hogy a vulgáris latinból először is a francia bontakozott ki. Itáliában még sötétség borongott, midőn a francia nyelv, költészet és művészet és műveltség hajnala dereng. Ha a germán betörések alakitólag hatnak a népnyelv fejlődésére, ez az Y. században mégis háttérbe szorítja a latin nyelv használatát s ime jönnek a frankok, burgundok, alanok, vizigóthok s nem telik bele 500 év, hogy a Caesar emelte agyaglábú kolosszus összeomlik.

2) A bevándorlók felcserélik nyelvöket a népies latinnal, a francia forrásával. 842-ben Német Lajos francia esküt mond katonái előtt, bizonyságul, hogy a hadsereg sem a latint, sem a németet nem érté már. A IX. X. században, miután a nemzeti élet fája megerősödött, a francia szellem első virágai kezdenek fakadni. Az egykori római birodalom egyéb részei még mindig szomorú képet tárnak elénk. Itáliában, a birodalom közepén, erősebben tartja magát a latin nyelv, melyet az egyház is támogat. A spanyol félsziget még mindig a népvándorlás forrongásainak színhelye. A népnyelv csak lassankint csiszolódik és simul az ujabb eszmék szelleméhez. Az Olaszországban található számosabb klasszikus írók művei is támogatják a régi nyelvet. A régi irodalom nyomán a latin egyházi költészet indul meg, természetes, csak muló Sikerrel, mert a fejlődő népnyelv megrontja eredeti lejtelmét, szellemét, a lábakban a hangsúly, a sorokban a rím útját egyengetve. Angol- és Írország hajnalodása még korábban beköszönt, Theodor, Canterbury érseke, s a tiszteletes Bésa felléptével. Olaszországban csak Nagy Károly megjelenésével vesznek merészebb röptöt az uj eszmék, a műveltség szárnyai. Iskolák keletkeznek, a tanítás nagyobb mérveket ölt, de nyelvnek még mindig megelégszenek a latinnal. A X. századot az értelmi éj legsötétebb részének nevezik a középkor történetének irói, mint Haliam megjegyzi.

3) S igy eljutotJ) Grammaire liistorique de la langue francaise, par August Brachet, Paris, 1867. -) Brachet, i. mű, 2H. 1. •') Introduction to the littereture of Europe in the XV, XVI, XVII-th e.en-' túrién, by Henry Hallani, London 1843. I. yol. 7. 1.