Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887
SZEKÉR J. ALAJOS IRÁLYA. Szekér korabeli iróink közül egyike legjobb stilisztáinknak. Székéiirályának kiváló, mintegy egyénítő sajátságai: az egyszerű mondatoknak nagy mértékben való használata. Pl. „Megindultak tehát Karlovicz környékéről. Nem tettek erős utakat. Harmadnapra Belgrádba értek." (Magy. Rob. I. 6.1.) Összetett és körmondatai is világosak és eléggé arányosak. Elbeszélése egyszerű, magyaros és könnyen folyó, néha ékes is minden keresettség nélkül. 1 Szekér a nyelvújítók közül egyik irányához sem csatlakozik. Maga példájával akarja megmutatni, hogy nemzeti nyelvünk minden eszme kifejezésére alkalmas, csak az iró tudjon vele bánni. Azt elismeri, hogy nyelvünk ékesgetésre, csinosítgatásra szorul, sőt ezt sokszor emlegeti is. Műveinek, különösen Robinsonjának egyik czélja nemzeti nyelvünk csinosítgatása. Azt hiszi, hogy e czélt leghathatósabban szép művek Írásával lehet eszközölni. A szép irály finomsága vagy szabatossága épenséggel nem erős oldala Szekér irályának. A komáromi tájszólás helytelenségeit 2 és a pórias kifejezé1 Pl. „Későbben azután ennek is felnyílt a szeme és észbe vette, hogy Hámuson nem más, hanem csak a barátságnak palástja volna; azért ez is megfordította a köpenyegét és Mámussal, a mennyire lehetett, megismertette kardjának az élit; nem is tette le az ellenkezést, míglen életének vége nem lenne." (Magy. Ered. I. 64. 1.) 2 Vidékiességek: purhanyó kő R. I. 17; fátyul, bajtársoitók R. I. 8.; százod R. I. 8.; liéjzak (hézag) E. I. 17; nevezető (nevezetű) E. I. 10.; omlik (ömlik) E. I. 12; bujár B, II. 23.; tályékra (tájékra) E, II. 31,; szároz E. II. 40.; mihent M. cs. 62.; kiköllött M. cs. 69.; stb. Az „é" helyett igen gyakran „i"-t ir: beszilleni E. I. VIII.; esmíretíre E. I. IX.; lípibe (lépébe) E. I. 19.; pintek (péntek) E. I. 23.; vírt (vért) E. I. 1.; nízett (nézett) E. I. 9.; szíp (szép) E, I. 26.; míreg E. I. 28.; kírt (kért) E. 1. 29.; szít (szét) E. I. 136.; megkímilt E, I. 32.; igírte (igérte) E. 1. 37.; mii (mély) E. I. 42.; fírjfiak (férfiak) E. I. 64.; firíszszek (fűrészeik) E, I. 184.; henyélísben (henyélésben) E. I. XII.