Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

— 39 — Sándor István németből, az eredetinek megnevezése nélkül fordította. Ezen fordítás 1816-ban kivonatosan a „Magyar Plutarch"-ban is megjelent. Ujabban (1872-ben) pedig Hevesi Lajos az ifjúság számára regény formába átdolgozva adta ki. Kampe átdolgozott u. n. „Ifjabbik Robinson"-ja másodszor Kolozsvárott 1794-ben Gyarmathy Sámuel kiadásában jelent meg. Ezen kiadás valóságos plágium, mert kevés betoldással és néhány szóalak megváltoztatásával szórói-szóra Gelei fordítását követi. Szentiványi László 1797-ben Defoe művét fordította, Pozsonyban és Pesten a következő czím alatt kiadta: „Róbert Péter született anglus élete és különös történetei; ki is életét egy lakatlan szigetben sok esztendőkig csudálatosan töltötte, emlékezetre méltóképen megfeleségesedett, gyermekeket nemzett, és szenvedett sok viszontagságai után sorsával való tökéletes megelégedését elérte." E műmeséjébe szerelmet is vegyít. A fordító élőbeszédjében ki is mondja: „A szerelmességre hajlandóbb indulatunknak tüköré lehet az ezen személyek példás állhatatossága és egymás iránt való buzgó, de egyenes értelmű tisztességes szeretete." Nem csak az ősember, hanem az őscsalád képét mutatja be. Szentiványi a folytatást „Róbert Péter második utazását" is lefordította és 1802-ben ki is adta. Kampe műve irodalmunkban harmadszor Yajda Péter fordításában 1836-ban jelent meg. Pákh Albert kivonata, mely a „Vasárnapi könyvtárban" 1858-ban jelent meg, az eredeti angol Robinsonon alapszik. Győri Vilmos Campe és Grábner művéből az ifjúság számára készítette „Legújabb Robinson"-ját, melyet 1873-ban adott ki. Malmosi Károlnak az eredeti angol Robinsonon alapuló átdolgozása 1874-ben jelent meg. Legújabban 1884-ben Radó Vilmos „Robinson Crusoé Története" czíin alatt az eredeti angol nyomán gyermekek számára uj átdolgozást adott ki. A felsorolt fordításokon és utánzatokon kívül irodalmunk egy eredeti Robinsonnal is dicsekedhetik. Miként az angol Robinsont egy sokat hányatott ültették. Sok viszontagságok után 1772-ben visszatért Európába. Bécsben Mária Terézia és József császár is elmondatták vele élettörténetét. Hazajővén Bndán telepedett le, hol 1783-ban, 53 éves korában meghalt. Halála után életét németül többször leirták és kiadták. így mindjárt Jelki halála után 1784-ben egy leirás ily czímmel jelent meg: „Geschichte des Herrn A. Jelki, eines geborenen Ungarn." Sándor István irodalmunkba a föntebbi hosszú czímmel ezen uén;et művet ültette át.