Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

SZEKÉR JOÁKIM ALAJOS ÉLETE ÉS MŰVEI. f

szabad lengyel nemzet erőszakos eltiprása, Velencze hatalmának el~ enjészése, a franczia forradalom és a hazánkban dnló vallási beli viszályok a mult század végén azon aggódást támasztották minden józanul gondolkodó és érző igaz magyar szivében: vájjon a magyarnak kiállott viszontagságai után van-e még életrevalósága? Ezen hazafias aggódás szülte kérdés a jelennek a múlttal való összehasonlítására vezetett. „Általános történelmi érdekeltség támadt, mely nem nyilvánult ugyan irodalmi termékek túlságos gazdagságában, de lassanként mégis egész sorát teremtette a történelmi munkáknak, melyek az uralkodó hangulatoknak és a kedélyek áramlatainak jellemző kifejezést adtak." 1 Történetíróink e díszes sorozatában legelőször Szekér Joákim Alajos, sz.-Ferencz-rendű, majd pedig cistercita rendű áldozópap tűnt fel, a ki a latin nyelvet nem ismerő nagy többség számára magyar nyelven, józan kritikával irt „Magyarok Eredete" czímű két kötetes kézikönyvével hazai nyelven szóló új történetírásunkra megmutatta az utat és abba bevezetett. A németek irodalmával teljesen ismerős Szekér ezen úttörő törekvésében egy a németek irodalmában akkor divatos eszmének is irodalmunkban első hirdetője volt. A németek ugyanis az angoloktól kölcsönzött azon eszmét hirdették, hogy az irodalom minél nagyobb elterjedésére legsikeresebb út a nők műveltségének emelése. A főrendű hölgyek, a salonok német és franczia műveket olvasó dámái magyaros műveltségének emelését- „Urania"-jávai 1794-ben feltűnő Kármán 1 Flegler Sándor: „A magyar történetírás története." Ford. ifj. Szinnyei József. Olcsó Könyvtár, 171. lapon. 1*