Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1887

- 12 lelvén nem kényszerülnek idegen országokba utazni; világlátott ember pedig ritkán fordul meg közöttük; innen van, liogy az ily ismereteket a magyarnak csak könyvekből lehet magszereznie. Minthogy pedig az ily tartalmú könyveket unatkozás nélkül olvasni sok embernek lehetetlen, azért az ily könyveknek mulattató alakot kell adni. Azon czélból irta Szekér „Magyar Robinson" czimíí müvét, hogy a mindenre alkalmas magyar „ha hazájából ki nem megy is, tudjon legalább hazáján kiviil levő dolgokról is szólani." (Magy. Rob. I. pag. IX.) Költeményes igazságnak nevezi szerző ezen művet, „amely történetbéli valóságot költeményes környiilállásokkal foglal magában" (ÜJ. az pag. III.) Czélja a munka megírásában részint a nyelv csinosítgatása, részint pedig hasznos mulatságot szerző könyveink kevés számának pótlása. Mulattatva akar oktatni, földrajzi és történelmi ismereteket közölni. Két magyar vitézt indít útra, elviszi őket a világ messze levő részeibe, mely alkalommal különféle országok, szigetek, városok ismertetésével, egyes nemzetek vallási és politikai intézményei, eseményeinek és szokásainak leírásával oktat. A román alakkal, „ezen — mint mondja—meseforma fátyollal többféle tudománybeli kellemetes dolgok vannak befedezve," (U. az pag. VI.) hogy a tudománynak még nevétől is irtózó emberek belőle gyönyörködve ismereteket merítsenek, és annak olvasását ne mint tanulást, hanem mint gyönyörködtető időtöltést tekintsék. Már történelmi műve megírásakor is tekintettel volt a nőkre, a nők műveltségének emelésére; ettől várja vala a nemzeti irodalom és nyelv ügyének általános felvirágzását. Szekér kiválóan „Magyar Robinson "-ját szánta a nőknek; azt akarta ezzel elérni, hogy az olvasást szerető nőnem kénytelen kelletlen is idegen nyelveken irt könyvekre ne szoruljon és hogy „ezzel is a maga mulatságára eggyel több eszköze legyen, és pedig olyan, amely gyönyörködtessen és tanítson is." (Magy. Rob. I. pag. X.) Munkájának megírására 1808-ik évben Pesten léte nyújtott alkalmat. Pest „mint alsóbb, mint fölségesebb tudományoknak széke" (Magy. Rob. I. pag. XI.) levén, hely, idő és körülmények igen kedveztek neki munkája elkezdésére, jó barátai biztatása pedig lelkesítette munkája kidolgozására. Munkája közben ezredével együtt Kolozsvárra rendelték, azért „Magyar Robinson"-ja II. kötetét 1809-ben Kolozsvárott fejezte be. A katona élet izgalmai között, tábori papi foglalkozása mellett üres idejét valóban hasznosabban nem tölthette, minthogy „azt kedves nyelvünknek terjesztésére és csinosítgatására" fordította. Igaz hazafiúi lelkesedéssel munkás szelleme azonban két ígéret teljesítésével adós maradt. Ugyanis, hazánk az egyházzal szoros összeköttetésben lévén, Szekér nemzeti történetünk megírásából az anyaszentegyházat illető