Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

68 helyén épült várossal együtt. 1 Francziaország legnagyobb rózsatöve (egy fehér R. Banksiae) a touloni tengerészkertben (jardin de la marine) látható, melyet Bonpland 1813-ban cserépben hozott magával Chinából. Virágai kicsinyek, de tömöttek, 63 cm. vastag törzse 6 fő-ágra oszlik, melyeknek lombozata 1200 • met. területii falat takar el. Teljes virágzásakor 50—60 ezer virágot hord. Ennek társa egy sárga Banksia rózsatö Sir Jasper Nicholls angol nemes birtokán a readingi goodrentben, mely 1854-ben 2000 virágcsomót hozott, mindegyikben 5—6 kinyilt virággal. Ugyancsak Banksia-rózsa a Casertában (Nápolyi királyság) látható óriási rózsatö, mely egy 18-96 met. magas nyárfát borit el. Az eisenbergi herczegi kertben a R. rubifolia Brown két válfaja a „Beauty of the Prairies" és a „Baltimore belle" világos testszinü s piros virágai 12'6 m.-re emelkedő ágakon igen szép látványt nyújtanak. A párisi Luxembourg kertben, hol mintegy 2000 rózsafaj és 30—40 ezer vadoncz ápoltatott, egy bengáliai rózsatö 1-26 met. magas, 23 cm. átméröü törzse ernyöszerüen elterülő koronát hord. Egy udvari kertész Sanssouciban, Berlin mellett, lakásának végében egy 9-5 meter magas rózsatöt ápolt, melynek elterülő koronájához 50 lépcső vezetett. Nizzában a Venanson-villa mellett egy sárgás noisetterózsa (R. Noisettiana, R. moschata) hatalmas törzse feltűnő s ritka nagyságú lombkoronával díszeleg. A legrégibb s csodáltabb rózsák egyike a cheshunti rózsatelepen a mult század végéig ápolt kénsárga rózsa (R. sulphurea), melyet később egy rózsakedvelö megvásárolt s Jorkshirebe átültetett, hol még sokáig díszelgett. Úgyszintén a whitbyi 18 éves rózsatö Jorkshireben. 180 cm. magas koronája 3 m. széles. 1881-ben 2500, 1882-ben 3500 bimbót hozott. Poroszország ujabbkori történelmében egyetlen rózsához szomorú emlékű esemény fűződik. Midőn a nagy világhódító I. Napoleon 1807-ben Tilsitben az általa annyira szorongatott, Poroszország uralkodó családjával, III. Frigyes Vilmossal és nejével, Luizával találkozott, e nemeslelkű és érzékeny nő, férje s hazája jövője fölötti kétségbeesésében bizva az ellenfél lovagias érzületében, a zsarnok hódító elé lép s. mint legalázatosabb kérő, hazájáért könyörög. A néma felelet egy, a császár által az asztalon lévő virágcsokorból feléje nyújtott rózsa volt! Ki gondolhatta volna, hogy egy ily nagy férfiú kezéből a rózsa, egy ily növel szemben, tagadást s visszautasítást jelentsen ? ! A királyné ezt kedvező jelnek vévén, a rózsát ezen szerény kétkedő kéréssel fogadá el: „de Magdeburggal együtt?" Mire a gőgös s elkapatott császár maró gúnynyal s hidegséggel igy felelt: „Figyelmeztetnem kell Fenségedet, hogy én teszek 1 Egy másik legenda csak egyszerűen egy német császárt említ, ki a vadászat alkalmával e y fehér szarvast oly hévvel üldözött, hogy a nagy erdőségben eltévedt. Félelmében elövevé azt az aranykeresztet, melyet anyjától kapott, s azt egy virágzó rózsabokorra akasztván, előtte imádkozott s elaludt Mire fölébredt, maga körül mindent hóval befödve talált, de azért a rózsák még szebben virultak mint azelőtt. Erre megfogadá, hogy ha megszabadul, a hótakarta területen tempb mot épittet. Alig tevé ezt, már közeledett kísérete, mely aggodalmas helyzetéből megszabaditá Az ideépitett templom lőn később Qildesheim első épülete.