Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

62 alakjai hozzánk hazájukból már megváltozott alakban jutottak, azoknak mesterséges létesítéséről mitsem tudunk. Ilyenek a közönséges és sötétpiros hónaposrózsa, thearózsa (R. thea,' bengalensís, Lawrenceana, bourbonica) stb. Senki sem tudja, hogy a százlevelü rózsa (R. centifolia), melyet Bieberstein telt alakban vadon talált a Kaukázusban, mily tenyésztés által lön ilyenné. Ennek legszebb változataira (a mohrózsa R. muscosa Mill., a R. eristata egy Bern melletti kolostor falán, a Pompon de Meauy, a Dijon rózsa (Díjon melletti erdőben egy kertész által) véletlenül bukkantak. A magvak után eszközölt nemesítés s fajszaporítás módján kívül az oltás és szemzési műtétek a legközönségesebbek. A keresztezés alatt valamely fajváltozata (Varietat) virágainak másik változat virágporával eszközölt mesterséges megtermékenyítését értjük. A létrejött új ivadéknak ,korcs' a neve. Ha ezen műtét két különböző faj virágai közt megy végbe, azt hybridatiónak nevezzük (Hybridisirung). Ennek eredménye az u. n. ,vegyfaj

l, mely a szülők tulajdonságait egyesítve, a két faj közt középalakot képez. 1 A vegyfaj alakra, termetre, teltségre s illatra nézve az anyanövényre üt, lombozatra, növésre s színre nézve pedig az apanövényre. A keresztezés és hybridatio ivadékai ugyan új alakok, de ők maguk rendesen terméketlenek, mert a porzók helyébe szirmok fejlődvén, a magképződés vagy teljesen elmarad, (a mi á nemesített rózsáknál különben is gyakran előfordul) vagy ha nem, úgj

r a magvak ritkán csiraképesek. Ma mintegy 3000-féle rózsát ismerünk, melyeknek elnevezése s osztályozása körül oly zavar s bizonytalanság uralkodik, hogy ez századunk előrehaladt tudományának épen nem válik dicsőségére. Ennek oka a tudósok azon kicsinyes hiúsága, hogy szeretnek már ismert s megnevezett, de előttük még új fajok fölfödözöiként szerepelni, melyekre aztán maguk alkotta elnevezéseket alkalmaznak. Igy nem ritkán ugyanegy vegyfajnak vagy változatnak számtalan neve (synonymája) használatos a különböző ujabb meg ujabb fölfödözö elnevezése folytán. Innét van, hogy a leghirnevesebb növénytudósok még ma is nagyon eltérnek egymástól az általuk fölvett fajok számára nézve, melyekhez aztán egyes fajnak vagy változatnak különböző számú hasonló elnevezéseit (synonymáit) kénytelenek csatolni. A mondottak igazolására s a rózsafajok elnevezése körül fennálló bizonytalanság feltüntetésére szolgáljanak a következő adatok: J A korcsok és vegyfajok keletkezését, az emberi kéz hozzájárulásán kívül, a virágról virágra szálló s virágport gyűjtő rovarok és a szél is elősegítik. Innét keletkeznek ugyanazon helyen két különböző faj mellett oly középfajok, melyek az előbbiek némely tulajdonságait magukban egyesítik. Válfajoknak mesterséges hybridatio által eszközölt létesítése a rózsákultúrának a jelen század eleje óta nagy lendületet adott. Villaresí marquis Olaszországban ezt legelőször úgy alkalmazta, hogy különféle rózsafajok ágait egymással összefoná, s igy a szélnek s a rovaroknak munkáját a kölcsönös beporzásnál megkönnyíté.