Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

50 öböl vidéke. Nizza, Cannes, Grasse környékének fö-keresetibrrása az illatszerészeti virágok tenyésztése. Egy eannesi- illatszergyáros évenkint fölhasznál 784 m. mása rózsaszirmot s ugyanannyi narancsvirágot, 179 m. m. jázminvirágot, 112 m. m. ibolyát. Nizza ós Cannes mint hol az ibolya legjobban díszlik, együttesen 280 m. m. ibolyát, Nizza maga 2240 m. m. narancsvirágot, Cannes pedig 196 m. m. akáczvirágot szolgáltat évenkint. Grasse és Cannes gyárai mintegy 1680 m. m. kész pomádét, 45. m. m. lavendula-, 11 m. m. kakukfü-, és 8 in. m. narancsvirág-olajat állítanak elö. Mindezek után, különösen az illó olajokra visszatérve, megjegyzendő először is, hogy minden virág a maga jellemző illatát, sziromleveleiben fejlődő illó olajcseppecskéknek, illetőleg ezek könnyű elpárolgásának köszöni. Épen e gyors elpárolgás, elillanás jellemzi az olajok ezen csoportját legfeltűnőbb módon, melynél fogva az illó olajok a papiron hagynak ugyan maguk után úgynevezett zsirfoltot, de az onnét a párolgás következtében csakhamar eltűnik, 1 mig a nehéz, vagy zsiros olajok, pld. a közönséges faolaj stb. állandó foltot idéz elő. Az illó olajok e párolgási képessége, s kellemessége nemcsak a különböző virágoknál, hanem ugyanazon fajnál is a talaj s éghajlat különfólesége szerint változó. A melegebb vidékek általában kedvezőbbek az olajok fejlődésére s párolgására. 2 A rózsa kivonatok előállítására a régieket a sziromlevelekben foglalt illó olaj azon tulajdonsága tanítá meg, melynél fogva az a borszeszben, zsírokban, más nehéz olajokban s kis mennyiségben még a vizben is felolvad, velők keveredik. A régiek által ismert rózsaolaj nem is volt szoros értelemben az a tiszta rózsaolaj, melyet mi ma ezen a néven ismerünk, mivel a régiek a sziromleveleket finom faolajban zúzták össze, miközben a tiszta rózsaolajcseppecskék benne föloldódtak, s azt illatossá tették. Kis idő múlva ezen faolaj s nagyon kevés mennyiségű rózsaolaj-keveréket leszűrték, s benne ismét ugyanannyi mennyiségű sziromlevelet zúztak össze, mi álial a rózsaolaj-tartalom mindinkább szaporodott. Ezen műtétet hétszer ismételték „de aztán föl kell vele hagyni" jegyzi meg Dioscorides. Ily keverék volt tehát a régiek rózsaolaja, melyhez aztán még az alkalmazás előtt gyakran mézet, illatos anyagokat, mint schönust (illatos fügyökér) kalmust s festőanyagokat is kevertek. A rózsavizet (perzsául, gulaul, törökül gülab) már a régiek is a mai alakjában ismerték. Firdusi „Királykönyvében" mint valami ismert s általános használatban lévő van leirva. A legrégibb európai adat a rózsavízről III. Constantin (Porphyrogenneta) irataiban található fel. Kr. u. 946-ban egy udvari ünnepély leírásánál, hol róla mint mosdóvizröl van szó. 1 A rózsa illó olajáról még azt is állították, hogy apró cseppekben bocsátva a magasból, a földre ki nem önthetö, mert elillan, mielőtt a földet érné. 2 A legkellemesebb illatú narancsvirágolajat s rezedakivonatot a Nizza környéki virágokból nyerik. Ugyanitt a magaslatokon tenyészök jobbak mint a völgybeliek! Mit Mane (Surrey) levendula olajáért más vidókbelihez képest ryolcz'zoros árt adnak.