Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

48 melynek czélja s rendeltetése ép oly titokszerű s bizonytalan, mint eredete. 1 Tagjai arany érdemszalagot hordtak, melyen egy arany szt. András kereszt s arany-rózsa függött ezen fölirattal: „Crux Christi corona christianorum." Nagybritannia lovag rendjeinek egyikét a Bath-rendet (Order of tlie Bath) valószínűleg IV. Henrik 1399-ben alapította, (I. György 1725-ben megújította) melyen kormánypálcza, három aranykorona, egy piros rózsa és egy tüske mint Anglia s Skócia czimerképei láthatók. A „térdszalag-rend" (vagy kék nadrágszalag- s nadrágkötő, Order of the garter) lovagjai ünnepélyes alkalmakkor arany nyakékeket hordanak piros rózsával s „Honni sóit, qui maly pense!" arany fölirattal a középen. Alapította III. Eduárd. Dom Pedro I. 1829. october 17. alapított egy polgári s katonai rózsa érdemrendet, melyen a csillag sugarait rózsafüzér köti össze. Medina köztársasági elnök 1868. szept. 8. alapította „a szent rózsa s a hondurasi művelődés érdemrendjét." Azt állítják, hogy a szabadkömivesek is három (sőt némely fokozaton négy) rózsát hordanak kötényükön. A rózsán ejtett gyalázatnak bélyegzi Schleiden azon említésre is alig méltó rendet, (L'ordre de chevaliers et nymphes de la rose) melyet Chartres herczeg Párisban 1780-ban aljas czélokra alapított, s mely nevébe a rózsa nevét belevonva, ezt beszennyezé. Rágalomnak tartja továbbá azon állítást, hogy a német Grossing Rudolf ugyanily szellemű titkos „Rózsa rendet" alapított volna 1784-ben nők számára. Egészen ellenkező czélja s rendeltetése volt a 18. század végén Párisban alapított „Rosati" társaságnak, melynek jelszava „élvezet s illem" „plaisir et decence" volt. A társaság tagjai Páris legszellemesebb hölgyei, zenészei s költői voltak. Mulatságukat a zene, költészet, vidám de illemes társalgás képezte, s igy méltán nevezhetek gyülekezési helyüket „édennek" (Bouquet de roses). A társ ság tagjává az lehetett, ki a rózsát megénekelte. A rózsa nevétől kölcsönzött képletes kifejezések megszámlálhatatlan mennyiségben s változatokban szerepelnek a hangszerkészítők, zenészek, építészek, festészek, szövetfestők, aranyművesek, ékszerészek, kohászok, szövet- s vászongyárosok, czipészek, asztalosok, esztergályosok, lakatosok egyéb iparágak, kereskedelmi czikkek, s mesterségek műnyelvében. Hasonló nagyszámmal vannak azon ételek, italok, nyalánkságok, szépítöszerek s illatszerek, melyeket vagy a rózsából készítenek vagy legalább a rózsáról neveznek el. Mellőzve továbbá azon százrkra menő állatok, növények, ásványok, kőzetek, kövületek s vegykészítmények száraz felsorolását, melyek elnevezésénél akár az alaknál, akár a színnél fogva vagy egyéb alapon a rózsa szerepel, érdekesebb leend már a régieknél ismeretes s napjainkban is oly széles alkalmazású rózsavízről s rózsaolajról egyetmást megjegyezni. 1 Legvalószinöbb, hogy e rend Andrea János tbeologusnak 1603-ban s 1614-ben megjelent, s az alchymisták gúnyolá-ára kiadott satyrikus költeményei alapjáu, illetőleg ezek félreértése folytán nyeré létét. Ama irataiban Andrea magát Rosenkrenz lovagnak nevezi, talán mivel pecsétjében egy kereszt és négy rózsa volt. A keletkezett rend kabbalistikus dolgokkal, aranycsinálással, élethoszszabbító szerek készítésével stb. effélével foglalkozott.