Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

41 hajadont jutalmazzanak meg 25 livres pénzbeli adománynyal s egy rózsakoszorúval, ki jószágai területén közelismerés szerint a legkiválóbb hajadoni erényekkel ékeskedik. A jelölt az ünnepély előtt nyolcz napon át a templomban a szószékről kihirdettetett. Ha ellene a legcsekélyebb vád sem volt emelhető, akkor az ünepély napjának délutánján az ünnepeltet fehérbe öltözve, családtagjai s tizenkét hajadon, ünnepélyes diadalmenetben kisérték a salencyi vár urához, kinek jogaihoz tartozott, az alapítvány értelmében, a jutalom adományozása. A hozzá intézett dicsérő s buzdító beszéd végeztével az egész menet a templomba vonult, hol a vecsernye után, szt Medárd kápolnájában, az elismert női erény a megáldott rózsakoszorúval megkoronáztatott s elvevé jutalmát, melylyel rendesen még ugyanazon évben a menyasszonyi koszorú is szokott járni. Az ily kitüntetett hajadont a család le szokta festetni az utódok épülésére. A családból felmutatható ily képek alapján ezen vidéken a nemesség bizonyos fogalma s érzete fejlődött ki. Mindenesetre méltó alapja a nemes büszkeségnek s önérzetnek. — E szép intézmény megtermó jó gyümölcseit mind az egész vidék vallás-erkölcsi életében, mind a nemes gondolkozású s hitbuzgó püspökre nézve. Saloncy s környéke leányai egymással versenyeztek a legszebb női erények megszerzésében, úgy . annyira, hogy Francziaországban a hajadonok mintaképeiként ők említtettek. A jámbor alapító pedig nemes alapítványának rá nézve is legszebb gyümölcsét akkor élvezé, midőn 352-ben a közvélemény az erénydíjat a püspök nővérének itélé oda, kinek ő maga nyújthatá át a megtisztelő rózsakoszorút a salencyi templomban. E megható jelenet — némelyek szerint egy XIII. Lájos korából származó festményen — meg van örökítve s szt. Medárd kápolnájának oltára mögött van elhelyezve. A salencyi rózsaünnepély eredetére vonatkozólag nem mellőzhető azok véleménye, kik azt XIII. Lajos korából, tehát a 17. század elejéről, vagy legföllebb IV. Henrik idejéből a 16. század végéről származtatják. Szt. Medarddal pedig csak azért fíizi össze a legenda az ünnepélyt, mivel ünnepe az évnek virágban legdúsabb időszakára esik. 1 IV. Henrikről föl van jegyezve, hogy egy ily ünnepély alkalmával épen Salencyben tartózkodván, sajátkeziileg koronázá meg a kitüntetett leányzót. XIII. Lajos pedig egy hasonló alkalommal az ajándék-koszorúhoz egy hosszúra eresztett széles szalagot adott, melyet azóta a koszorúval ezüstgyiirű tart össze, A salencyi rózsaünnepély módjára egyéb helyeken is találkozunk ily ntézménynyel. így a Páris melletti Suréne városkában Delhiste apát 1778-ban ievéssel hallála előtt 300 frankot tett le alapítványul a salencyi intézmény nintájára. Azonban a surenei ünnepélyek 1793-ban a forradalom viharai követ1 Különben szt. Medárd élettörténetére támaszkodik niég napjainkban is a köznép ahbel agyományos hite, hogy ha ezt, Medárd napján esik, akkor utána 30 napig ugyauily iih'S várható,, íivel, a legenda szerint, halála napján meleg ea'ó esett 2