Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

11 emlékeztesse a kedvesre; mely nevet és sir, örömöt és fájdalmat egyesit magában. — Dagadó szirmait, halvány pírral, a sóvárgás színével ruházta fel; ambrózia leheletét önté kelyheibe; fejecskéjét karcsú száron lengeté, mely hajlékony volt, mint az öt megsebzö Amor nyila. Üde zöld levelekkel veszi körül szerelme . e jelképét — hisz reméli, hogy a távozó hozzá egykor még visszatér; .— töviseket is hint közéjük, mert ah! fájó volt a seb s még fájóbb már meg nem hallgatott szerelme! Meg volt teremtve a "testvérei között legkedvesebb, legszebb virág, a rózsa, tele szerelemmel-, reménynyel, vágygyal s fájdalommal. Maga az istennő meglepetve szemléli remekét s arra gondolva, a minek symbolumává lön az új virág, elragadtatásában „Eros" (a szerelem) nevét akarja rebegni. Már megnyílik a kicsiny száj, de szűzi szemérme visszatartja az első hangot, csak a második szótag lebben el ajkán, megnyújtva a meglepetés és tetszés egy hangjával. — Innét Flóra istennőnek tiszteletére tartott római ünnepélyeknél (Floráliák) — egyéb virágokon kivül — a rózsa legnagyobb szerepet játszott. A nép tarka öltözetben rózsakoszorúval fején hullámzott az utczákon; az asztalokra rózsákat hintettek; a házakból rózsával dobálták meg a járókelőket. Magát az istennőt rózsákkal diszítve rajzolják (Flóra redimitá rosis). A görögök és rómaiak mythologiájában az említetteken kivül a rózsa keletkezése kapcsolatban van még Thaliával s Euphrosynével, Aurorával, Bachussal, Tellussal (Gfta), sőt magával Jupiterrel is. — Rhodantét, Korinthus bájos királynéját, Apollo rózsává változtatja. Az Artemis szolgálatára szentelt s később mégis a szép Cymedorossal eljegyzett Roselia szintén rózsabokorrá változott. A keresztény korbeli mondák szerint, a fehér csipkerózsa virágai azután keletkeztek, midőn Mária a kisded Jézus ruháit egy csipkebokorra kiterítette. A rozsdáslevelű rózsa (R. rubiginosa) ágainak vörös foltjai az Üdvözítő vércseppjeitöl származnak. Innét Németország némely helyén az Üdvözítő töviskoronájának nevezik. A mohrózsa (R. muscata Ait.) szintén az Üdvözítőnek mohára lehulló vércseppjeiből származtak. Egyéb rózsafajok eredete, különösen a német irodalom mondáiban, az egyes költök egyéni alakításai szerint sokféle változatban adatik elő. A tövistelen rózsa (R. alpina, másként Boursault rózsa néhány változatai, melyek szt. Ambrus szerint (?) tövistelen voltuknál fogva még közvetetlenül a paradicsomból származnak) eredetére vonatkozólag Bech stein és Harrys mondagyűjteményeiben olvassuk, hogy midőn gróf Tecklenburg Osnabriick városát bevevő, egyéb békeföltételek mellett azt is kiköté, hogy neki két tövistelen rózsatőt is adjanak. A város tanácsa a nehéz feladatot úgy oldá meg, hogy a váltságdíjnak szánt rózsabokrokat szük üvegcsövekben növeszté, a hol aztán a tövisek nem fejlődhettek ki! Az így nyert osnabrücki rózsáktól szaporodtak el mindenfelé a tövistelen rózsák.