Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

36 tartott, ezen gyűlések előkészítő iskolák voltak a magasabb politikai és közigazgatási teendőkre. A megye polgárait megadóztathatta saját céljaira. A négyszázak tanácsát, melyet Solon úgy szervezett, hogy a három első osztály polgáraiból <poXirj-k szerint (100—100) négyszázat választatott, Klisthenes minden (puXYj-ből 50-et választatván, 500-ra emelte és a tanács évét tíz részre osztván, a törzsek elnökösködését (jrpotavsía) sorsolás által kívánta megállapítani. Tehát egy rcpoxavsía 35—36 napnyi kormányzási időt is jelent. Hasonlóképen módosította Klisthenes a nagy néptörvényszéket, a heliaeát, melynek bíráit, törzsenként 600-at választván, 6000-re szaporította. Továbbá, ámbár a tanács és a törvényszékek őrködtek a nép jogai felett, és azt a hivatalos hatalom önkénye ellen védelmezték, Klisthenes mégis látván, hogy az archoni hivatalok az államfenség jeleivel, a régi, királyi méltóság örökségével sokkal inkább ingerelték a hatalmasok nagyravágyását, mint bármikor, hogy ezek elnyerésért még mindig tart a pártok versengése és a győztes párt a hivatal rövid idejét nagyon igyekszik kizsákmányolni a közjó rovására; azért a kormányhivatalok bötöltésénél a választást beszüntette és sorsvetéssel helyettesítette. A sors azok között döntött, kik hivatalra törekedtek. De jog szerint az első osztályt illette az archonság. Föl lehetett tennni, hogy ezen osztályból is csak azok jelentkeznek, a kik polgártársaik bizalmával dicsekedhetnek. A jelentkezőkre sors vettetett. így a kormány különböző pártbeliekből alakulván, a haza ügye mindig fölötte maradt a pártérdekeknek. De a közerkölcsiség is javult általa, mivel a választási fondorkodások, lólekvásárlások, melyek az erkölcsöket lealázzák, céltalanokká váltak. Klisthenes a bírósági szervezeteket ugyan meg nem változtatta, de az alkotmányt határozottan módosítván az által, hogy cpoXTj-i és of^j.oc-ai által új társadalmi rendet képezett, a társadalom régi mintáját összetörte; ez által, valamint a tanácsot és archonságot, ugy a felsőbb törvényszékeket is megnyitotta minden polgár előtt. E mellett még határozottan megváltoztatta Klisthenes a törvény elvét. Drákonnál még a vallás rendeli a törvényt, kinyilatkoztatás ez, melyet egykor az istenek az ősöknek, az isteni alapítóknak, a szent királyoknak, a világi és papi hatóságoknak adtak. Drákon ezen kinyilatkoztatásokat a régi szokásokból írásba foglalta a nélkül, hogy rajtuk valamit változtatott volna. Első törvénye vala: ((tiszteljétek az ország isteneit és herosait, és mutassatok be nekik áldozatokat, a nélkül, hogy eltérnétek a szertartásoktól, melyeket az elődök követtek.)) Solon már nem az istenektől kapja hatalmát a törvényhozásra, hanem a néptől; azért nem is képviseli többé a vallási hagyományt, hanem a nép akaratát. Ezentúl nem volt többé a törvény megváltozhatatlan kinyilatkoztatás, hanem, mint emberi mű, alá volt vetve változásnak. Célja volt a közös érdek (to y.oivóv); a közös érdek megismerhető a polgárok nyilatkozatából ; azért a jtolgárokat össze kell hívni, hogy véleményöket nyilváníthassák. A közérdeket eldönti a szavazás, tehát ez lett a jogi intézmények forrása. Hogy pedig az új szabadságot lehetőleg biztosítsa Klisthenes, azért az olyanok ellen, a kik az