Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885
33 nép üdvére célzó minden terveit. A nép testőrséget szavaz meg neki. Solon látja a demagóg diadalmát, inti a népet, de sikertelenül. 10 5 Pisistratos napról-napra szaporítja testőrségét, végre a várost elfoglalja, a néppel a fegyvert leteteti, és midőn a tyrannus zsoldosai a megrémült város utcáin átvonulnak, az ellenpártok félrehúzódnak. Pisistratos hatalmát mérséklettel használta és bölcseséggel. Kétszer űzték el ellenségei; de mindannyiszor visszatért Athén dicsőségére. Pisistratos Solon legtöbb törvényét tiszteletben tartotta, és másokkal is tiszteletben tartatta. 10 6 Különösen tisztelte pedig az Areopagot; mert mint tyrannus gyilkossággal vádoltatván, megjelent a törvényszék előtt, hogy magát védelmezze, de a vádló elállott. 10 7 Ő maga is sok üdvös rendelettel támogatta a közfegyelmet. A község kötelességei közé sorozta a harcban megsebesülteknek és az elesettek családjainak gondviselését. 10 8 Hogy gátot vessen a nagyvárosi élet utáni vágynak, törvényt bocsájtott ki a tétlen kóborlás ellen, iparkodott emelni a földmíveléshez, a fatenyésztéshez, különösen az olajfatenyésztéshez való hajlamot, ez által igyekezett elejét venni a városi proletariátus elszaporodásának, a kereskedő és iparos osztály túlnépesedésének és az ezzel járó veszélyeknek. 10 M Különösen Pisistratos az állami hivatalokat érintetlenül hagyta, de mégis gondja volt arra, hogy a kilenc archon egyike családjának kebléből választassák. 11 0 És miután fiainak, Hippiasnak és Hipparchosnak segélyével az országot utakkal átszelte, a fővárost a hegyekből földalatti sziklacsatornákon ivóvízzel ellátta, a fővárost rendezte és ékesítette; az istenitiszteletet, tudományt, művészeteket, nevelést előmozdította, meghalt (527. Kr. e.). Fiai már nem tudtak másokhoz simulni, mint atyjok, az önkény és törvénytelenség csakhamar kiütött rajtuk; ennek lett következménye az is, hogy Harmodius, Aristogeiton és társaik összeesküvésének lett áldozata Hipparchos (514. Kr. e.). Hippias ugyan boszúálló vérengzése által biztosítotsa uralmát, de annyira zsarolta népét, hogy uralkodása mindinkább a 10 5 Plutarch. Solon. 30. O ős SóXwv ... rcpoTjXdov sí? áfopav xai SisXéyíb] Jtpö? TOÖC noXíta? za. fiiv xaxíCwv áfíouXíav auxwv xai fj.aXaxtav, tá Ss Ttapo^úvwv stt xai napaxaXwv [j.^ jrpéadai tyjv sXsu&spíav ... ouSs. Thukyd. VI. c. 54. xa\ ejiETrjőeucrav lizucXiíaxov Srj tupavvoi outoi (oí [laaiaiparíoat) ápETÍjv xat ^üvérjtv tÍjv l£ rjjkvi aÜT(uv 'Aorjvaúnv zaXaí; SiexófffATjaaV Thukyd. VI. c. 54. ta oí aXXa aÜTr] íj 7tóXi{ TOÍ? Kp\v xeiiiévoi; véaoi; Ey_pr,To. 106 PIUTARCH. Solon. 31. (Ó HsiaíoTpaTo?) s<púXarrs too? JCXEÍOTOD? vójj.ous TOÖ SÓXTOvoc é[i.[i.év(i)v jrp&to? aurö? xai toö? (píXoo? ávafxáíwv. 10 7 Plutarch. Solon. (ó flsiaíatpato? xai cpóvoo TCpoaxXTjdsi? sí? lApiov rorfov, tupavvwv anyjVTYjos xoa|i.ía>? a7coXo7rjOÓ|j.svo?, ó Ss xarrj-ppo? oö/ ÚTtvjxooas.... 11 8 Plutarch. Solon. 31. xai vójjtoo? atkö? étépoo? I'fpa^sv, wv sort xai Ó TOÍ>? ir/jpodévta? sv 7roXá[i.(o 87^,0aía rpétpsadat xsXsúwV iu9 Plutarch. 31. w? ős Osótppaoto? tatópYjxs, xai xöv ríj? apYÍa? vófiov ou SóXwv Irhjxsv, áXXá Ilstaíarparo?, <p ríjv rs ywpav svspforépav xai rij JtóXtv ^psfJLaiorépav sjroájaev 11 0 Thukyd. VI. c. 54. ast ríva Í7rsfi.sXovro acpwv aürwv sv raí? ápyat? stvat. 3
