Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

31 toltak, az Areopag mondott fölötte véleményt és ő hirdette ki. Az ilyen szertartásokat sjci^-átooi; kopzác, újonnan rendelt szertartásoknak nevezték.

10

0 A szertartások megzavarása bűnnek tekintetett az istenek és a köztársaság ellen. Egyik a.p'/wv (üaoiXsós az Areopag által megbűntettetétt azért, mert idegen származású neje által végeztetett oly áldozatot, melyet csak atheninek volt szabad végeznie.

10

1 Ok ügyeltek a szent olajfákra, ki ezeket megsértette, avagy korlátaikat (afjxoe) elpusztította, azt birsággal, nem ritkán pedig számkivetéssel is sújtották. Ok üldözték a szentélyek megsértőit, valamint azon komikusokat és bölcsészeket is, kik a vallást megcsonkították avagy kigúnyolták. A büntetés bírság, számkivetés, a javak elkobzása vagy halál volt. Mindezeket a szent jog szabályozta, melyet a Drákó előtti időből föntartva az Areopag őrzött; ő őrzé a titkok könyvét is, melyeknek közlése — a hit szerint — Athénre szerencsétlenséget hozott volna.

10

2 Ezért hivatkoznak az irók az Areopag titoktartására. «Őrizd meg a titkot, mint Athénben a Marsnak tanácsai) mondja Juvenalis.

10

3 Az Areopag bírói hatásköre. Az Areopag legfontosabb ténykedése a bíráskodás vala. a) Szerepelt, mint fölebbezési bíróság az archonok és a heliasták ítéletei ellen. De ilyenkor az ítélet érdemébe sohasem bocsájtkozott; hanem netalán előforduló alakhiba miatt a port új elbírálás végett visszautasította az első fokú törvényszékhez. b) Mint elsőfokú fölebezhetetlen bíróság elé tartozott az életnek szándékos és jogtalan kioltása (cpóvot; áxouaícüi; vagy sx irpovoías xai áöíxw? Y^VÓJASVOC), a felbújtás gyilkosságra, az úgynevezett értelmi bűnszerzés (jioúXsoat? ífóvou sx jrpovoía?) és a gyikossági kísérlet (tpaö[j.a sx rcpovota?). «Meg van irva pedig a régi törvényben, hogy az Areopag Ítéljen a szándékos gyilkosság, a gyilkossági kísérlet, valamint afölött is, a ki mérget ád azért, hogy öljön.»

10

4 Mivel ezek mindegyike nem csupán a merénylőt szennyezte be, hanem az állam tűzhelyét is; mert az állam nagy családjának tagja veszté eletét, azért ezeknek elbírálása az Areopag elé tartozott, mint a mely őrzője a szent jognak, mely az isteneknek a kiontott vér miatt a városra nehezült haragját megengesztelni parancsolta. 10

0 Iosocr. Areopag. 29. §. ooös tá? (jiv stt'.ÍMwjc soptá? stb. Harpokr. p. 115. tá? (jnr) 7taTpíouc aXX' 37U'|;Tjf La-íteíaac Í7rii>ST0t><; sxáXoov 10

1 Demosth. c. Neaeram. 81. §. yaXsroüc ^epoúaTj? ríj? sv 'Vpsi<t> tA-[m [tooXrjs xai CTJ[Aioóa7)<; TOV WsoYá/TJV, ou TOtaÚTYjv s'Xa[3s fovatxa, xai raÚTYjv síaas TCifpat ia. tspá -cá áppYjta wtsp Tfje TtóXsw? .... 10

2 Dinarch. c. Demosth. 9. §. ó tpoXáttsi iá? aTtoppTjTCiuc tWjxasv aic, xá xrfi JCÓXEWI; AWTTJPTA xsltai. 10

8 Iuvenalis IX. «Ergo occulta teges, ut curia Mártis Athenis.» Demosth. or. 23. §. 24. yéipa.Ttra.1 yáp sv ;J.SV T<]> vó|j.(>> rqv [JOXRJV (ev 'Apsí(;> 7rá7<i>) StxáCstv (fóvo'j xai tpaojiatoc sx rcpovaía? xai rfapixáxwv, sáv u? anzoxzeívfi Soú?.