Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

27 részt őket a legvagyonosabb osztályból. De később, mivel afjXiaía tagjai díjaztattak, sőt a polgároknak a népgyűlésben való egyszerű jelenléte is, midőn az Areopag a a társadalom minden osztálya előtt megnyílott, midőn az archonságot mindenki elnyerhette, akkor talán az areopagita is kapott valamelyes díjat, talán három obolust, mint egy heliasta, vagy egy drachmát, mint egy tanácsos. A kérdőre nem vonható, el nem mozdítható, ingyen szolgáló areopagita külső megjelenésében is méltóságos vala. Ruházata egyszerű, járása kimért, nrczán szigor honolt. Gűnyolóik azt állították, hogy az öröm el volt neki tiltva. Úgy hogy később a komoly, tartózkodó emberre közmondássá vált: ((Titkolódzik, mint egy areopagita. i) Cicero pedig Caesar, Pompejus és Crassus nagyravágyását gúnyolva így szól: «Ex quo intellectum est ipiaa.peoTía.fíia.z ambitum, comitia, interregnum, maiestatem, totam denique Eempublicam flocci non facere. (Cic. ad. Attic. IV. 15.) Úgy, hogy azon benyomás, melyet az Areopag a nép kedéléyre gyakorolt, még akkor is élénk volt, midőn az Areopag a réginek már csak árnyéka vala.«Az Areopag csak azok számára vala nyitva, — mond Isokrates, -— kik előkelő származásúak voltak, kik erényes és tiszteletreméltó életet éltek. Nem is volt a görögöknél ehhez fogható tanács soha. Még mai nap is látjuk, hogy még az olyan is, a ki egész életében semmi fegyelmet nem ismer, a mint az Areopagba jut, nem meri többé követni hajlamait, hanem e helyen inkább a törvényekhez szabja magát, mintsem rosz szokásainak engedned. Midőn egy alkalommal az Areopag jelenlétében valaki elneveti magát, Pyrrandros rendre utasítólag kérdi: mem szégyelnek az Areopag jelenlétében nevetni?»

78 Cicero sem ismert testületet, melyben több következetesség, több szigor, több erély volt volna, mint az Areopagban;

7

9 és épen úgy nem képzelte Athén kormányzását az Areopag nélkül, mint a világ kormányzását istenek nélkül.

8" Csakugyan Solon, tudván azt, hogy a jó kormányzatnak nem arról kell gondoskodnia, hogy a királyi csarnokot törvényekkel töltse meg, hanem, hogy a lelkekben legyen meg az igazság; mert nem a törvények, hanem a jóerkölcsök teszik boldoggá az államokat;

31 mert a kik rosszúl vannak nevelve, megszegik a törvényeket, akármily részletesek legyenek is; ellenben a kik jól vannak nevelve, szívesen követik a legegyszerűbbe7

8 Aeschin. c. Timarch. 84. §.: svfta lIúppav3po? rjpsm töv §7)|AOV, sí oox atayúvoivto YSXWVTSÍ; 7iapoüa7j<; vtfi po'íXvjc vifi sí 'Apsíoo xá-jO'i.... 7

9 Cic. ad. Attic. 14. 5.: Senatus apsio? Tzá-joc. Nihil constantius, nihil severius, nihil fortius. 8

1 Cic. de nature. deor. L. II. c. 29.: Ut, siquis dicat, Atlieniensium rempublicam consilio regi, desit illud, Areopagi: sic, quum dicimus providentia mundum administrari, deesse arbitrator, deorum. 8

1 Isocr. Areopagit. 41. §.: Ssív toöc öp&őj? noXiTsuo|j.évot)i; oü iá; aioa? I[m[i7rXávai 7pa[A[xdraov, áXX' sv raic tjioyaí? l'ysiv xb Síxatov oo yáp xol<; (Jc/jcpíajiaat, áXXá xol<; •/jösai xaXw? oíxsíaő'ai xac, jróXst?, xai toü? jiiv xaxwc rsi>pajA|j.svooc xai TOÓ? áxpipw; Tíiőv vó|j.(uv áva7SYpaji[j.évou? TöXpjasiv Trapa^aívsiv, todc ő' aa'^aXw; nat5sDjj.svo'jc xai xot? áitXö); xsqi.svoií sdsX^ostv iajj.svstv ...