Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885
22 csökkentése által eszközölte; az állam a maga követeléseit elengedte. Ennek következtében sok elszegényedett athénei felszabadult; szolgák és proletárok polgárokká lettek. «Azokat — úgymond Solon — a kik e földön kegyetlen szolgaságban görnyedtek és uruk előtt reszkettek, azokat szabadokká tettem.» Aristoteles szerint Solon megszüntette a nép rabszolgaságát C 4. így a kisebb birtokot és a munkaerőt felszabadítván Solon a nyomás alól a rendek merev elkülönzésének megszüntetésére fordította figyelmét. Eddig a régi eupatrida családok voltak a teljes jogú polgárok, a többi csak zsellér, volt a milyen, olyan szabadságuk, élvezték a jogvédelmet, de semmiféle más jogot nem. Solon kimondta, hogy valamint Apolló vallása valamennyinek közös vallása lett, úgy az állam is részreliajlatlan anyja minden szabad szülőktől származott attikai lakónak. De nehogy annak, a kinek családját máiévszázadok óta urának ismeri Kephisos sík földje, ne legyen több része az államban, mint a kézművesnek, a ki ott telepszik, a hol keresetre talál, azért a jogok mértékévé az állam szolgálatára való tehetséget, készséget, a vagyont tette. Ezáltal ugyan tényleg az eupatrida családoknak hatalma megmaradt, mert jogaik a földbirtok falapján ismét biztosíttattak, de nem élveztek többé elveszthetetlen előnyt; a másik pedig ezt tehetség, szorgalom és szerencse által megszerezhette. Hogy pedig a vagyon szerinti osztályzásnak helyes mórtéke megállapitassék, statistikai kimutatások írattak az attikai fekvőség összegéről; azután köteles volt mindenki szántóföldeinek tiszta jövedelmét bevallani, és a kinek tiszta jövedelme 500 mérő árpa értékét elérte (egy mérő árpa Solon idejében 30 ezüst kr., egy drachma), az az első osztályba (7tsvTaxooio[iiSt{ivoi) soroztaték; ennek fele képesített a második osztályba (ímtsíg), ennek fele a harmadik osztályba (CsirjíTöíi), a kik ennél is kevesebbet birtak, képezték a negyedik osztályt (d-fjie?), a kik minden adó alól fel voltak mentve. Ezen osztályzás képezte némileg alapját az állam közigazgatási és törvénykezési kormányzatának is. Mivel a gazdagabbaknak több eszköze van a lélek szabadabb kiművelésére és több ideje a közügyekkel való foglalkozásra, azért csak a első három osztály nyerhette el azon hivatalokat, melyekkel hatalom és tisztelt vala egybekötve. Igaz, hogy a haza bajaiban e három osztálynak volt tiszte is aállam felfegyverzett seregét képezni és a háború költségeit viselni. A negyedik osz tálynak az állam kormányzatában nem volt része. 6 5 Ki voltak zárva a hivatalokból — úgymond Pollux — de adót nem fizettek, meg katonai szolgálat alól is 1 valának véve. 6 6 De azért az egyenlőség elve érvényesült a népgyülésekben, a h> szavaztak az államszervezetbe beillő törvényekre, békére, háborúra és egy vargán ' vagy matróznak a szavazata nem nyomott kevesebbet, mintegy kodridáé vagy alk AVYJ7<X7£V ánb £évTj? xoí); 3' svfl-áS' autoü 3OÜXÍT)V asixéa syovis? IXsuöspouc <p7jaí ratvjaai és fönnebb : npb Ss vb Xouröv srci tol? acójjwni |iYj8éva 3avétCsiv .... 6 4 Aristot. Polit. II. 9. 1. xai SooXeóovta röv ofjtj.ov naöaa'.. 6 5 Arist. Polit. II. 9. 4. 6 6 Pollux VIII. 130.
