Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

11 Areopag második ügye volt Kephalos esete. Ez véletlenül megölte nejét, Prokrist, a miért is örök számkivetésre ítéltetett."

1 — Harmadik vádlottul Daidalos szerepelt, ki tanítványát, Talost, nővérének, Perdixnak fiát, az ő tanítványát letaszította az Akropolisról irigységből, hogy feltalálta a fürészt. —- A gyilkos Krétába futott Minős királyhoz.

8

2 De mindazon legendák között, melyek által a költők az Areopag tekintélyét nevelni akarták, legnevezetesebb Orestesé. Ez Apolló parancsa következtében megölte férjgyilkos anyját, Klytaimnestrát. Ezért ráküldi anyja az Erynniseket, a gyilkosságok megboszúlóit. Orestes mint űzött vad menekül Apollónak delphii szentélyébe; Apolló azonban Athénbe utasítja, hogy ott Athéné elnöklete alatt az istenek fölötte Ítéljenek. Az Erynnisek mindenütt kísérik útjában Orestest és füleibe kiáltják boszuló énekoket. Orestes az Aropag elé áll, ügyét Apolló védi az Erynnisek ellen. A beszédek végeztével Athéné felszólítja a bírákat, hogy szavazati jegyeket vegyenek az oltárról. Erre tizenegy biró felkel és vévén egy-egy szavazati jegyet, egyenként oda mennek a két urnához (a fölmentő árcoXóov, az itélő árcoXXóv). Miután pedig mindnyájan leszavaztak, az elnöklő Athéné annak kijelentésével, hogy őt illeti meg legutolsónak a szavazat, jegyét nyilvánosan az ajtoXúov-ba veti. Aztán jelezvén, hogy Orestes akkor is felmentetik, ha a szavazatok száma egyenlő lesz, és figyelmeztetvén a bírákat a pártatlanságra a szavazatok megszámlálásánál (tö |xv) aStxstv aé[3ovTs? sv Sieupéaet), összeolvastatja a jegyeket, és mivel vádlottat a szavazatok fele felmentette, kimondja a fölmentő Ítéletet.

33 A pörben legyőzött Erynnisek boszúból végenyészettel fenyegetik Athént, de ez nagy tiszteletet igérve nekik, megengeszteli őket és a boszú istenei ("Eptvvóec) az áldás isteneivé (E&JJLEVÍSS?) lesznek és ünnepélyesen kísértetnek az Areopag barlangjába.

3

4 Akkor pedig, midőn a dórok Attikába nyomultak és Kodrus önfeláldozása által hazájának függetlenségét dicsőn megvédelmezé, mielőtt a jóslat teljesülése által elrémített ellenséges sereg magát a visszavonulásra elhatározta volna, a sötétség oltalma alatt a lakedaemoniak egy kis csapatja a városba vonult és ott szorult, líeggel az athéneiek a kis csapat ellenséget észrevevén, megrohanták. A spartaiak igazságot az Areopagon kerestek és életök megkíméltetett. Ezen időtől kezdve az sauv 8' Apscóc zic ci'/jtoc, ou ;rp(ÜTOV dsoi I£OVT' 87CI <JWi<poiaiv SúfAato? népe, AXippóSiov oz' e'xtav ájiótppwv vApn]?, jj.fjviv •ftofatpö? ávoaícov VDjxtpsufAátwv TTÓVTOO xpéovxo? Tv SUASJKATÁTTJ <J)7jcco? |te[3aía T' sativ l'x ys zoh íteotc. Appolodor, III. 14. i. 8

1 Ovid. Met. VII.' 493. 8

2 Apollodor III. 15. — Ovid. Metam. VIII. 238. 3

3 Aeschyl. Eumenid. 752—753. áv/jp 58' ix~á'F£!)'C£v ÁTLÁTÓ? 8ÍXY]V íaov fáp sou t' ápíd(j.Yj(j.a twv jcáXwV 3

4 Aeschylos Eumenidáinak tartalma. — Paus. VII. 18.