Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

9 zsarnok bukása után Athén vezérférfíai, kik a mult szerencsétlenségek okát a demagogok lelkiismeretlenségében és a demokratia féktelensógeiben vélték feltalálni; a cheronai vereség után mint sülyedt ismét alá tekintelye, végre mit tartott meg hatásköréből azután, hogy Görögország Achaja név alatt római provinciává lett. (14-6. K. e.) Az Areopag neve és eredete. Athén azon sziklán épült, melyen később az Akropolis emelkedett; vagyis inkább az Akropolis vala az első város,

2

1 közepén vala a haza oltára, e mellett pedig a királyi lak. Az állam megalakulása után itt szoktak összegyülekezni a Prytanok, hogy a közügyek felett tanácskozzanak vngy bíráskodjanak a király elnöklete alatt. Valahányszor azonban gyilkosság került elbírálás alá, kimentek a városból és a gyilkosság által megfertőztetett tűzhely átellenében, az Areopagon láttak törvényt. Az Areopag tehát, mely alatt mi az attikai állam legfőbb politikai és birói tekintélyű testületét értjük, tulajdonképen egy dombot jelölt. (Apetórcafoc vagy "Apetoc Tzáyo*;, Ares dombja.) «A persák pedig — xígymond Herodot — hadi állást foglalván a fellegvárral szemben levő dombon, melyet az athéneiek 'Ap7jto<;-:rá7o?-nak neveznek, következőleg intézték az ostromotu.

2

2 Emelkedett pedig e domb az Akropolisról menve Apollónak a Propyleum lábánál levő barlangjával szemben.

2

8 Volt tehát az "Apeio? iráfo? azon meredek magaslat, mely az Akropolistól nyugatnak, az előbbitől keskeny völgy által választva emelkedik. E domb tetején keletre emberi kéz által egyenlített síkon láthatók is sziklába vágott ülések nyomai, a felvezető sziklalépcsőnek tizenöt-tizenhat foka szintén sokáig meg volt. A domb többi részét lakások foglalták el, bevágva a sziklába, düledékeik máig is kivehetők. Itt tartotta üléseit az Areopag. A törvényszék nevei: 7jév 'ApeUo záyo) [3ooXr), TÖ aovéSpiov, TÖ Sixaar/jptov TÖ év 'Apsú[> róftp, fj (3ooXr] íj é£ 'Apíou jráfoo, megkülönböztetésül pedig más törvényszékektől, melyek az alsó városban bíráskodtak: rj avw pouXrj, TÖ hrávoj öixaarrjptov. Ezen utóbbi megnevezést leginkább akkor használták, ha ellentétbe helyezték az Areopag bíróságát a nagy néptörvényszékkel, mely ó xátw&sv vojj.0? nevet viselt azért, mert a város azon részében ülésezett, mely xoíXyj (völgy) nevet viselt. Ülésezett ugyan az Areopag a városban is, midőn is kifeszített kötél tartá távol a közönséget, hogy a tanácskozókat meg ne zavarja,

2

4 de ez csak akkor történt, ha az Areopag Ed. Teubner. 1852. — Aeschinis orationes. Ed. Teubner. 1851. —Aeschyli Tragoodiíe. Ed. Tebner 1851. — Euripidis tragoediaj. Ed. Teubner. 1854. 2

1 Tliukyd. II. 15. tö Sé rcpö TOÓTOO, rj axpÓTCOXI? -q vüv ooaa, TTÓXTC r^v. 2

2 Herod. VIII. 52. oí Ss (lépaai í£ó|isvoi ércl TÖV xaiavtíov R/)<; áxpewróXio? 'óy&ov, TÖV 'Aíhrjvaioi xaXsooai Apiíjtov zcrfov, éitoXiópxsov zpónov zoióvde• — Euripid. Orest. 1651. 2

8 Paus. 1. 28. 4. xamfixai Ss oux é? vfjv xdtTw rcóXív, aXX' oaov ÓJTÖ rá TtpojtúXata, TTrif-fj ts űőató? lati xai jrXTjaíov 'AiróXXtóvos íspöv év arr]Xaí<[) Kocdö xai ó iVpsioi; •Ká'iOQ. 2

4 Demostli. XXV. 23. TÖ vfjv s£ 'Apeíoo rcá?oo pouXf

(v, otav év rjj paaiXeúo atoö.