Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1885

A yévoq egyesült az qtxoa-ban (ház), acfpatpía axco^-ban (falu), a f uX-^ a -óXL?­ban (város). — Innét a községi állam megalakulásához Attikában könnyű a gondolati átmenet. — Meghódított tartományban, mint Lakonia, a győzők elnyomják a legyő­zöttek társadalmi intézményeit, a meghódoltakat rabszolgaszerű helyzetre kárhoz­tatják, politikailag megsemmisítik őket, földjeiket elveszik, uj állami szervezetet érvényesítenek, melyben minden jogot ők gyakorolnak, és a mely minden részében oda céloz, hogy a meghódítottak függő helyzetökben megtartassanak. Tehát a meg­hódított tartományban a legyőzöttek társadalmi szervezetei törvényeikkel, hagyo­mányaikkal együtt elenyésznek. Ellenben olyan tartományban, mely erőszakos rázkódásokat nem szenvedett, a multak hagyományai ott vannak a jelenben, azt a kormányzati reform fenekestül föl nem forgatta, csak módosította; vagy ha felfor­gatta volna is, a régi neveket megtartotta és ezek a történészre nézve a régi szer­vezkedésnek tanulmányozásában nem megvetendő forrásai lesznek. Pedig Athénnek ós az attikai állam eredetének tiszta képe bármennyire homá­lyosodjék is el a .tudatlanság vagy hiúság által teremtett legendák fátyola mögött, vizsgálódás után annyi mégis a tény körvonalaival rajzolódik elénk, hogy Attika, főleg pedig Athén lakói nem bevándorlott, hanem ősi, benszülött lakók (aotó^froves, aborigines, indigenae) voltak, talán azért védve hatalmasabb nemzetségek benyo­mulása elől, mivel a tengerbe nyelvként benyúló Attika a többi^Hellastól hegységek által vala elkiilönözve és sovány talaja által sem varázsolta el a látogató idegent. 1 8 Attikában tehát a természet törvényei szerint azon napon, melyen a cpuXíj értelmi fejlettségének előbbre haladtán igényeinek kielégítésére önmagát elégtelen­nek érezte és más fjXrj-kkel társult, létrejött a községi állam, mely a véve;, tppatpía, y)\-í[ magánjogát érintetlenül hagyván, közös vallást, közös tüzet fogadott el. A tűz számára épített ház rcporávetov, 1 4 ennek papja rcpútavo?, apytov, paaiXsú? neveken voltak ismertek. 1 5 Valamint az atya a családban a háznak ura volt és bírája, épen úgy volt az állam főpapja annak politikai főnöke is. Ezen méltóságot megadta neki az oltár. 1 6 1 8 Tukyd. I. '2. eíjv yoöv 'Arcoujv áx roö sTtmXeíaTov SIÓ. vb XsTrtóyswv áataaíaorc/v oőaav, %v&pa>noi $xoov oí aotoi ásí. — Sőt hozzá teszi a szerző, hogy azért lett túlnépes Attika, mert a görögök más felől is jöttek ide biztonságot keresni; úgy hogy a jöve­vények nagyobb száma miatt alapította itten az ioni gyarmatokat. 1 4 Pollux. I. 7. éozía .... OOTÜJ 5' av xopKÓtata xaXoívjC rrjv év itpotavsíip, s rf' Tfi zb Ttöp tö aaapsatov áváirtstai. Paus. Y. lő. •'). sv atjti]) no jTporavsíip o'6aj|j.a, sví>a r ) éatía. 1 5 Arist. Polit. VI. 5. II. A város nyilvános áldozatairól való gondoskodás a val­lási szokás szerint nem külön papokra tartozik, hanem azokra a férfiakra, a kik tekin­télyüket a tűzhelytől nyerték, és a kiket itt királyoknak, ott prytanoknak, másutt ismét archonoknak neveznek. 1 6 Azért, midőn az apagyilkos Orestes igazságosnak találja, hogy ő uralkodjék Agamemnon után, Menelaos figyelmezteti, hogy gyilkosnak áldozni nem szabad (Eurip. Orest. 1594—1597).

Next

/
Oldalképek
Tartalom