Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883

— 52 —• homályos üvegen nagyon élénk, az exponálás is kevesebb ideig eszközlendö. A túlexponált, fátyolozott, kevés ideig kitett kép pedig hiányos, s azon hátránynyal is bir, hogy még a világos részek nagyon is fehérek, addig a sötétebb részek minden árnyékmérséklet nélkül tiszta feketék leendnek. Az exponálásnak akkor szakad vége, midőn a fényképész a tokot a lencserendszerre helyezi. Ezután újra betolja a kaszetta tolókáját, kivévén a kaszettát a kamrából, siet vele a sötét szobába. Ha oda kisérjük s nézzük az óvatosan kivett lemezt, képet rajta még nem fogunk látni; elő kell azt hívni az u. n. kihívóval. A kihívó 6 s. r. vasvitriolból, 3 s. r. jégeczetböl (eczetsav), 100 s. r. közönséges vízből áll. Ha az ezüstfürdő régi, akkor a kihívóhoz még 2 s. r. alkoholt is öntünk. Ez oldattal egyenletesen s egyszerre önti le a lemezt. A vasvitriololdat a világosság hatásának kitett ezüstnitrátot poralakbau csapja le és pedig annál erősebben, minél erösebb volt valamely helyre a fény hatása. A kép mintegy varázsütésre előtűnik. Ott rakódik le a legtöbb ezüstpor, a hol az ezüstsó legjobban volt a világosságtól megtámadva, így pl. a fehér ing vagy arcz szürkének tűnik fel s a fekete öltöny majdnem teljesen átlátszó világos; tehát a tárgy világosságának épen megfordítottja az ilyen kép, azért nemleges, negativképnek híják. Ha az előhívott kép csak gyöngén jelennék meg, akkor erősíthető oly folyadékkal, mely egyenlő térfogatú ezüstnitrat (2 s. r.), czitromsav (2 s. r.) és viz (100 s. r.) oldatból és pyrogallussav oldatából áll. A pyrogallussav oldat ugy készül, hogy 1 s. r. csersavat feloldunk 10 s. r. alkoholban s ebből 4 cc. feloldunk 100 cc. vízben. Az oldatot a használat pillanatában önti az ezüstnitráthoz. A csersav felbontja az ezüstsókat s az ezüstöt poralakban lecsapja; ezen poralaku ezüst a lemezre öntve a képen lévő porezüsttöl vonzatva, lerakódik a már lecsapódott ezüst mellé, s így a vonásokat élesbíti. Az előhívott és megerősített képen, valamint a lemezen található még felbontatlan brom- és jódeziist. Ez a nap sugarainak kitéve megbarnul s így a képet eltüntetné. A fel nem bontott sók eltávolítására használ a fényképész 1 s. r. alkénsavas nátron- és 5 s. r. vízből álló oldatot vagy cyankaliumot vizben feloldva (1:25). E sók vegyileg felbontják az ezüstsókat s azokat azután vizzel könnyen eltávolítják. A mosásnak tökéletesnek kell lennie annyira, hogy a cyankaliumvagy natronnak nyoma is eltűnjék. Most a kép vonásai tisztán láthatók, főleg fekete alzaton; a fekete szin mellett a szürke ezüst mégis látható. Ily alakban positiv a kép. Csakugyan készítenek is fényezett vaslemezekre ily képeket, leginkább a vásárokon (Ferrotypia). A képet, miután a hidacskán megszáradt, lakkal vonják be, mely azt a külső befolyások ellen megvédi. A lakkot készen árulják; ha maga akarja a fényképész azt készíteni, 3 s. r. selakkot s 3 s. r. szandarak gyantát olvaszt fel 100 s. r. 95° o alkoholban. A lakkirozás épen ugy történik mint a lemez leöntése kollodinmmal. A