Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883

— 114 •— által nt. Vass Bertalan elnök ur rendelkezésére bocsátott 15 forint­ból öt forintot mint negyedik dijat Sarudy Gy. VIII. o. t. nyerte. Ugyan­ebből nt. elnök ur, mint legszorgalmasabb birálót és szavalót Koch K. VIII. o. tanulót öt forinttal, Borostyán S. VIII. o. tanulót szintén szorgalommal készült bírálataiért és pályaműveiért öt forinttal jutalmazta. Fogadják a nagylelkű adakozók a kör legnagyobb háláját e helyen is ki­fejezve. A mint a felsorolt adatok bizonyítják, szükkörűségéhez arányosan is elég tevékenységet fejtett ki az intézet kebelében virágzó eme kis kör s hogy mű­ködése nem volt eredménytelen a jövőre nézve is, azt a most hazafiasan műkö­dött reményteljes tagok leginkább az által fogják megmutatni, ha ismereteiket majdan a haza javára fogják érvényesíteni. így válnak az önképzőkör tagjai a haza hálájára méltó hazafiakká! XIV. r Enekiskola. Az énektanítás, mint a sziv- és jellemképzés egyik főeszköze, ez évben is megfelelő gonddal vezettetett. A hangszerveket erősíteni, a műösztönt fejleszteni az érzelmeket nemesbíteni; tekintette feladatának. A tanuló ifjúság nagyszám­ban látogatta az énekiskolát, hogy ott élvezetet és hasznos ismereteket sze­rezzen. Az énekbe járók két részre: kezdők és haladók osztályára különíttettek. A kezdőkhöz első és második, esetleg magasabb osztályú tanulók is tartoztak, kiknek egészséges orgánumok volt s az éneklés elmeivel megismerkedni akar­tak. A haladók osztályába a III—VIII. osztályból önkényt beiratkozok jár­tak s csak azok vétettek fel, kik akár a kezdő iskolában, akár magán úton az éneklés elemeit már elsajátították. A kezdők először a hangnak helyes kiadására taníttattak egyenként és összesen. Azután hangjegyekre és azok értékére tért át a tanítás; következett a vonalrendszer és a hangjegyek nevezete; a taktus, pauzák, kereszek és bé-k, sáklák, hangközök s az előadásra vonatkozó legfőbb jelzések ismertetése. Az elméleti részhez járultak az irás- és hangbeli gyakorlatok, melyek részint uni­sono solfeggiók, részint könnyebb duettek, avagy templomi énekek voltak. — Tankönyvül Zsasskovszky „Egri énekkáté "-ja szolgált. A haladók az elméleti részek ismétlése mellett főleg a helyes, könnyed előadásban és együtt-éneklésben gyakoroltattak. A mult évi darabok ismétlése után a következő vegyes-karú darabokat tanulták: 1. „Tavaszi idő" Franz Róbertől; 2. „Mi lenne dalok nélkül?" Mendelssohntól; 3. „Szeress" Beethoven­től; 4. Reggeli idő" Beckertől; 5. „Az esti harangszó" Webertől; 6. Üdvözlet"

Next

/
Oldalképek
Tartalom