Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 98 — i rert pénis vagy bankjegyek nélkül egyenlittetik ki, ujabb időben leginkább a chekek által. A chek rendszer az utolsó évtizedeknek szüleménye, gyors elterjedését a megszilárdult hitelnek köszöni s jelenleg már oly nagy mérvben használtatik és oly gyakran említtetik, hogy szükséges némileg vele megismerkednünkAngolországban szokás, hogy nem csak gazdag üzleti emberek, hanem önálló magános emberek az évi jövedelmeikből befolyó összeget nem tartják maguknál egészen, hanem leteszik azt valamely banknál. A bank a letéteményezőnek a letétről könyvében lapot nyit, s ugyanakkor neki egy bekötött és lapozott könyvecske, az úgynevezett chek-könyv kézbesittetik, melynek minden egyes lapján a bank czégje áll, azon czélból, hogyha a betevő bármily fizetést tenni kívánna, a betéti könyv egy lapját kitölti, ráírván az utalványozott összeget és a kiállításnak napját, ezen lapot kivágja s ezzel eszközli a fizetést. Gyakran megtörténik, hogy a kinek kezébe ily chek van, azt nem viszi a bankárhoz beváltás végett, hanem ő is fizetésül használja s igy a chek oly szerepet játszik, mint a bankjegy, s mig ennek alapja érczfödözet, amazé a hitel. Ezzel a műnek első fele, a mértékek és pénzek általános ismertetése, be van fejezve. Czélom volt megismertetni a mértékek és pénzek fokozatos fejlődését, leirni azoknak rövid történetét s röviden vázolni a jelen állapotokat; hogy mennyire feleltem meg kitűzött czélomnak s mennyire oldottam meg föladatomat, azt a szíves olvasó ítéli meg, a kinek elismerése lesz legszebb jutalmam. A műnek másik fele, mely a világ összes államainak mérték- és pénzrendszerét tárgyazza, ezzel együtt egy önálló kötetben fog megjelenni. Munkálatom kidolgozásánál a következő műveket használtam kutfőkül: Weninger Yincze „Politikai számtan." Kautz Gyula „Nemzetgazdaságtan." „Das neue Buch der Erfindungen." Zalai Mark „Forgalmi számtan." Yégh Ödön , A nyugati és keleti érmészet befolyása Magyarország érmészetére a középkorban." Gr. Lónyav Menyhért „A bankügy." „Találmányok könyve". Herczog Ödön „A méterrendszer megismertetése." A természettudományi közlöny 1872, és 76 ik évfolyama. Fridrich Noback „Münz-, Maass- und Gewichtsbuch." Fridrich Xeller „Die Frage der Iuternationalen Münceinigung." „Triennium philologicum." Wolowszky „Quelques notes sur laquertion monetaire." Spamer „Conversations-Lexion." Louis Schmidt „Die Münzen Masse, Gewihte." Jos. Garnier „Traité des Finances." Chevalier „De la Monnaie.* Ereky Alfonz.