Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 92 — tiszta ezüstből, melyekből 200 dénár, vagy 4U0 fillér számíttatott egy arany forintra. Mátyás király uralkodásának elő éveiben a dénárokat % rész ezüst és % rész rézből verette, ezekből 300 dénár, vagy 600 fillér tett egy aranyforintot; utolsó éveiben azonban oly jó pénzeket veretett, hogy 100 dénár tett egy arany forintot. Később kevesebb számú dénár hivatott forintnak, és ez volt a kurta forint. Utóbb az arany forint elnevezés eltűnt és csak ducat, vagy körmöczi arany-\\úk hivatott az, hogy megkülönböztessék az ezüst dénárokból álló forinttól. A 16-ik századtól kezdve az aranypénzek (ducatok) és forintok közötti viszony folytonosan változott, mert rnig a 16-ik században egy körmöczi arany 1 frt. 80 dénártól egész 1 frt. 30 dénárig nőtt, addig a 17-ik szazadban már egy arany 3 fort. 60 dénárra számíttatott. Mária Terezia idejében pedig egy arany 4 frt. 18 krra emelkedett. Ugyanezen időközökben leginkább kétféle forint volt használatban rénes vagy magyar forint, és egri vagy kurta forint. A rénes vagy magyar forint egyenlő volt 60 krajczárral, az egri vagy kurta forint pedig egyenlő volt 50 krajczárral. Egy ezüst tallér egyenlő volt 90 krajczárral, 3 rénes forint tett 2 tallért. A rénes forint továbbá 20 garasban is számíttatott, egy garas 3 krajczárt ért. A 16, 17, 18-ik században Magyarországban számos pénzverési törvény hozatott, melyek rendelik : hogy a magyar pénz oly finomságban veressék, mint a birodalom másik részében; hogy a fejedelem a pénzt egyedül csak a törvény által kiszabott finomságban veretheti; hogy a magyar bányákból szerzett nemes érczet csak a belföldi pénzverdékben és csak magyar pénzzé szabad formáltatni; hogy a nem magyar pénzek csak az országgyűlés beleegyezésével hozathatok itt forgalomba. Hangos panaszokban fakadtak ki az országgyűléseken a magyar főurak ellen, kik elnémetesedve, a jó magyar pénzt külföldön költik el, s e jó pénz helyett az ország ellett árasztva rosz pénzekkel stb Ezen és hasonló törvények a magyar nemzeti pénzügyek fenyegetett önállóságát védelmezték. Midőn azonban a mult század második felében, de leginkább a napoleoni háborúk által a birodalom a legnagyobb megpróbáltatásokat szenvedte, a bajok orvoslására a már 1769-ben megkezdett papírpénz műveletek mind nagyobb mérvet öltöttek. Magyarország is elárasztatott papírpénzzel, a nemes érczpénz ellenben, melylyel a megszorult kormány külföldön harczoló seregeit kényszerült tartani, mind gyérebbé lett, sőt lassankint egészen kiveszett a forgalomból. Hisz a hires nemzetgazdász Gresham szerint jobb áruczikkek kiszorítják a rosszabbakat, de rosz pénzek a jó pénzeket szorítják ki a forga-