Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 90 — dezte, kiküszöbölte a bajor márkát, egy uj magyar márkát használtatott a pénzverés alapjául, a magyar márkának súlya Finály szerint 250 grammot tett. Az ő pénzverési rendelete szerint a magyar márka felosztatott 200 dénárra , igy egy dénár 1 '/< gram sulyu volt s ugyanannyi ezüstöt ért, Ezen magyar márka ugyanegy a későbbi hires budai márkával. A pénzverés mindinkább nemzeti jelleget öltött, előlapján a király neve, hátlapján a kereszt. Salamon volt, királyaink között az első, ki a német fejedelmek szokásait utánozva, saját arczképét verette pénzeire. Ezalatt királyaink sem maradtak menten azon hibától, miben a nyugoti fejedelmek szenvedtek, ők is silányabb béltartalommal kezdték veretni pénzeiket, a dénárok és fillérek csekély értékűek lettek. Leginkább Kálmán király alatt tűnt föl először a fölirat nélküli kis ezüst pénzek használata, a mi főleg annak tudható be, hogy az ő uralkodása alatt vonultak keresztül a rendetlen keresztes hadakMagyarországon.Ezen, valamint a folytonos kül- és belháboruk által okozott harczokban a bányaművelés egészen elhanyagoltatván, a kincstár kiürült, ily kis pénzekkel kellet a bajon segíteni, ezen apró ezüst pénzek Kálmán utódai alatt méginkább elszaporodtak, és nem csekély zavarokat okoztak a pénzügyben. III. Béla végre a pénzzavart megszüntette, uj pénzverési törvényeket alkotott, nagyobb, jobb vegyítékü, majdnem tiszta ezüst dénárokat veretett úgyannyira, hogy pénzeinek jóságára utódai is folytonosan hivatkoztak. Igy az aranybullának 23 pontja ezeket mondja: „A pénz húsvéttól húsvétig érvéryes, a dénárok olyanok legyenek, mint Béla királyéi." Midőn IY-ik Béla uralkodása alatt szegény hazánk a tatárjárás által majdnem végkép elpusztult, az elmenekült király visszatérvén földúlt hazájába, hozzáfogott annak ujjáalkotásához; de a tüzzel-vassal pusztitó tatárcsordák elvonulta után nem találtatott az egész országban elégséges ezüst, melyből pénzt verethetett volna E végből a nagy szükségen segítendő, Görögországból úgynevezett ciprusi rezet hozatott, melyből görög érmészek által nagy mennyiségű, nálunk eddig szokatlan rézpénzeket veretett. Veretett még csekély értékű ezüst dénárokat is, melyek az utolsó árpádházi királyok alatt kissé megjob bittattak, de azért III ik Béla pénzeinek jóságát nem érték utói. Midőn 1301-ben jan. 14-én III. Andiásban az Árpádok férfisarja sirba szállt, az amúgy is zavart pénzügyek Venczel és Ottó uralkodása alatt még inkább rosszabbra váltak. Róbert Károly mindjárt trónra lépte után számos üdvös intézkedései között gondját a penzügyek gyökeres rendezésére forditá. O a pénzverés dolgában a körmöczi kamarához rendeletet intézett, a melynek második szakaszában ez olvasható: „egy jó ezüst márka 12 pénzre vágassék, és 8 pénz, nem több, nyomjon a mérlegen azokból egy budai mértékű márkát, és a bányáknál mint jó ezüst márka legyen folyamatban."