Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

Hosszmérték. A görög hosszmértékrendszer alapja volt a stádium, mely igen különböző volt; a legáltalánosabb az olimpiai stádium = 184-97 meter. Ennek alosztályzatai következők: 184-97 m. 1-849 m. 0-308 m. 0'077 m. 0 013 m. Stadion, orgya, pes, spithama, dactulos 1 = 100 = 600 = 2400 = 14400 1 = 6 24 = 144 1 1 = 24 6 Önálló görög hosszmértéknek tekinthető a dolichos, azon ut hossza, melyet a nyilvános játékok alkalmával a pályakocsik befutottak; a görög történetírók ezt majd 12, 20 majd 24 stadiumra teszik. Az olimpiai dolichos 20 stádium volt s igy 3699 4 meter vagyis egy fél mérföld. A dolichosnak fele vagyis a pályatér hossza diaulosnak hivatott. Dromosnak neveztetett azon ut hossza, melyet egy evezős hajó 24 óra alatt megtett. Területmérték. Minthogy a stádium felosztatott 6 plethronra s igy egy plethron egyenlő volt 30-8 meterrel, általános földmértékegység volt a négyzet plethron =948 • meterrel. Testmérték és űrmérték. Testmértékegységül a hosszmértéknek köbét használták. Űrmérték t'jbbféle volt használatban, melyek kevéssé különböztek egymástól; legáltalánosabb használatnak örvendett az attikai, s ez kétféle volt, egyik a folyadékok, másik a száraztárgyak megmérésére szolgált. A folyadékok mérésére alapmértékül szolgált a fiet^q (metretes), vagy a/ipo^fy; (amphora). Ez tizenkettes fölosztás szerint felosztatott 12 Xoer-ra (khoesra), s a Koü? 12 Ko7-pXaí-ra (kotule), a KorúAy-rak négyedrésze öi-v/3atp>ov-nak (oxubafon) hivaték. Könnyebb áttekintés végett e következő osztályozással és értékkel bírtak. 39-395 lit. 3-283 üt. 0"274 üt. 0'069 üt. Metretes, Khus, Kotulé, Oxübafon. 1 = 12 = 144 — 576 1 = 12= 48 1 = 4 A száraz tárgyakra mértékegység volt a /j-fá^vo? (medimna), mely Va-dal volt nagyobb a metretesnél s ezen űrmérték más felosztással bírt. A medimna felosztatott 6 éxreT^-re (hecteus), a íxT^vq 2 if fűi ex? a-ra (hemiekta), a hemiekta 4 Xofvig-ra (khoinix) a Xofvíg 4 kotuléra.