Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 88 — 4) Az osztrák Souvrain (Torok. A souvrain d'orok eredete majd a pistoloklioz, majd a ducatokhoz fűződik. Az egyes souvraind'orok 3 korona-tallér vagy 1 '/a ducat értékkel birtak; a kettős souvraind'orok 6 koronatallér vagy 3 ducat értékűek voltak. Ezen aranypénz tulajdonkép a spanyol Német-alföldről származik, 1749 — 1755-ig Antwerpenben csupán csak az osztrák Brabant részére, 1756-tól pedig Austria részére verettek. Ezen aranyok finomsági tartama volt 22 karat. 42'094 egyes Souvrain d'or nyomott egy kölni márkát és 45-4 darabban volt egy kölni márka finom arany. Egy-egy darab összes súlya 5'162 gramm volt. 5) Az arany koronák. Ezekről már fönnebb szóllottunk. Magyarország pénzrendszere. Midőn őseink e szép hazát elfoglalták, kezdetben ők is a többi harczias vándornépek példájára csak különböző csereközvetitőkkel éltek, a vezérek korában vert pénzeknek nyomaira nem akadunk, s nem is maradtak az utókorra e korbeli pénzek, noha azért ez nem zárja ki azt, hogy őseink a vezérek korában ne használhattak volna pénzt, mert habár fényűző nép volt is, mindazáltal nem hihető, hogy azon roppant kincseket, melyeket a szomszéd tartományokba intézett kalandjaikban összeharácsoltak, csupán csak ékszerekre és edényekre használták volna. Az évi adók, melyeket a kelet-római császárok, a német királyok, a szomszédos tartományok fejedelmei őseinknek fizettek, eléggé föltételezik a pénznek használatát, azonban hihetőleg kezdetben csak ezen idegen népek pénzeivel éltek. A magyar pénz tulajdonkép szent Istvánnál kezdődik. Midőn István 997-ben fejedelmi székét elfoglalta, átlátta, hogy a mindenünnen idegen elemektől körülvett magyarnép, ha ősei vallásához, szokásaihoz föltétlenül ragaszkodik, magát itt sokáig fönnem tarthatja, azért is először felvette a keresztény hitet, népét amenyire lehetett állandó lakhelyhez szoktatta, magát királylyá koronáztatta, a magyar nemzetet az európai nemzetek sorába beiktatta, amenyiben a nemzetnek oly állam szerkezetet, oly intézményeket adott, melyek annak létjogát itt mindenkorra biztosították. Ha első nagy királyunk bölcs intézkedéseit összefoglaljuk, joggal elmondhatjuk róla közkazdasági tekintetben is, mit sok kitűnő iró róla politikai s bölcsészeti tekintetben megjegyzett, hogy ő a nemzetnek nemcsak első királya, hanem első status tudósa, első bölcsésze, első törvényhozója is volt, s hogy több mint valószinü, hogy alapos szakismereteit ezen irányokban ép ugy meríthette István az ó-kor legnagyobb államtudósa, nemzetgazdásza s bölcselője Aristoteles munkáiból; a mint kormányrendszere — és politikai intézményeiben a nyugati világ legnagyobb fejedelmét, Nagy Károlyt tekintette példányképül.