Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 85 — Ugyanezen pénzszerződés szerint Austria verethet 1865. végéig aranyokat az eddigi szokás szerint, valamint Mária Terézia tallérokat a boldogságos szűz képével és 1780-iki évszámmal a keleti kereskedésre nézve, ezen tallérokból 10 darab megy egy kölni márka tiszta ezüstre, s a tallér 13 Vs latos finomságú legyen. A régi konventios pénzérték aránya az uj értékhez következőleg határoztatott meg: 100 frt. pengőben =105 frt. o. é. 100 frt. váltóban = 42 frt. o. é. Miután az 1866-iki porosz hadjárat Austria-Magyaroszágra oly szerencsétlen véget ért, elhatároztatott a 45 frt. pénzláb fölbontása. E végből báró Hock 1867. elején Berlinbe küldetett, ki is az 1857-iki pénzszerződést, mely Austria és Poroszország között köttetett, fölbontotta, mindamellett Austria megtartotta a 45 frtos pénzlábat, noha nálunk jelenleg az érczpénz nem forgalmi pénz, hanem papir pénzláb uralkodik. Ugyanekkor szükségessé vált egy uj pénzláb állandósításáról is gondoskodni, annyival is inkább, minthogy a pénzláb kérdése s egy egységes pénzrendszer behozatala egész Európában diplomatiai levelezés tárgya lett. Élénken foglalkoztak az államok azon kérdéssel, hogy az arany-, vagy ezüst- vagy a kettős pénzlábat tegyék-e pénzrendszerük alapjává. Francziaország már 1865ben Olaszország, Schweiz és Belgiummal egy uj pénzegyezményt kötött Párizsban s fölhívta az európai fejedelmeket egy nemzetközi pénzértekézletnek — Conference monetaire Internationale — tartására. Az értekezlet összejött, és 1867. junius 13-án kezdte meg tárgyalását. 18 állam volt benne képviselve, köztük édes hazánk is, azonban már az első főkérdésnél, hogy minő pénzláb fogadtassák el, s mi legyen a pénzegység, nem tudtak megegyezni. Miután igy a nemzetközi értekezlet leginkább némely nemzetek hiúsága miatt gyakorlati eredményhez nem vezetett, az értekezlet tagjai szétoszlottak Az osztrák-magyar kormány küldöttei azonban tárgyalásokba ereszkedtek a franczia kormánynyal, hogy mily föltételek mellett csatlakoznék Austria az 1865-iki párizsi egyezményhez. Az egyezmény létrejött, s ez képezi a mai pénzverési törvényünk alapját. Az erre vonatkozó pontokat a műnek Il-ik felében tárgyaljuk. A legújabb európai forgalmi-aranypénzek, azoknak eredete és története. A középkor elején, egész a tizenkettedik század végéig egész Európában leginkább kétféle aranypénz volt forgalomban, a nyugat- és kelet-