Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 83 — más pénzeket etértékteleneknek nyilvánította. Ekkor egyszerre egyuj ezüstpénz tűnt föl, mely a species tallérokat majdnem egészen kiszorította a forgalomból. Az Austriához tartozó Németalföldön (Brabant) maradtak fönn még a burgundi időkből tallérok, ezek 1567-ben verettek először, oly arányban, hogy 7-916 darab ment egy kölni márkára és 9 095 darabban volt egy kölni márka tiszta ezüst, ezen tallérok a 20 frtos pénz láb szerint 2 frt. 12 kr., a 24 frtos szerint pedig 2 frt. 3873 kr. értékkel birtak. Ezen brabanti tallérok verete volt András kereszt és 3 vagy 4 korona, azért kereszt-, vagy korona-tallérok nak is neveztettek. 1755-ben, tehát rövid idő múlva az 20 frtos pénzláb megállapítása után Austria veretett ily tallérokat, először csak Németalföld számára, későbben 1790-ben már nagyobb számban verette azokat és pedig Austria számára (kétfejű sas és keresztverettel). Noha ezen brabanti tallérok valami kevéssel rosszabb béltartalommal verettek is, értékük azért a fönnebbi maradt, 1793-ban azonban Austria ezen tallérok értékét 2 frt. 15 krra emelte, a dél német államok pedig ennek megfelelőleg 2 frt. 42 kr. tették értékét. Ily korona tallérokat Austria 1797-ig veretett, midőn a campoformioi békekötés által Németalföldet átengedé Napoleonnak, azontúl Anglia verette ezeket, melyek a német fejedelmeknek pénzsegedelmül nyújtatván, oly nagy mennyiségben voltak forgalomban, hogy értéküket mintegy 140 millió forintra teszik, még 1840-ben is a forgalomban lévő ily tallérok értékét 40 millió frtra tették. Ugyenezen időben a napoleoni háborúkban kimerült Németország minden államában mód fölött sok volt a csekély értékű ezüst váltópénz és rézpénz ugy annyira, hogy maga Austria 1722-től 1838-ig hivatalos kimutatás szerint 181 millió frt. értékű vörös rézpénzt veretett. Az ezüst váltópénzek pedig oly csekély értékben verettek, hogy 45 frt. értékű váltópénzben volt egy kölni márka tiszta ezüst. Ily viszonyok mellett rendezett pénzlábról szó sem lehetett, tehát gondoskodni kellett a megromlott pénzügyek gyökeres javításán. Raden és Würtemberg mentek elő, ők 1837. aug. 25-én Münchenben, az észak németek pedig 1838. jul. 30-án Drezdában kötöttek egymás között pénzverési egyezményt, melyek közöl első müncheni, a második pedig drezdai conventionak neveztetett. Ezen pénzszerződések értelmében a korona-tallérok beváltattak, a váltópénzverésnek mind vegyitési aránya mind a forgalomba hozható mennyiség nagysága törvényileg megállapittatott. Ettől kezdve Németországban a forintok a 24Va forintos pénzláb szerint, északon pedig a tallérok a porosz 14 talléros pénzláb alapján verettek. Csak ezen pénzegyezmények szerint vált el végleg két részre Németország, a mennyiben most valóban verettek forintok és tallé

T rok, melyek egyszerre számítási és forgalmi pénzeket képeztek. Sajnos azonban, hogy a tallérok az észak német államokban különbözőképen osztályozik