Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 71 — nyitva változó értékben kel, s részint csak mint áruczikk, részint pedig csak váltópénz gyanánt használtatik, igy pl. Angolországbau, Németországban, stb. Ezüst a törvényes tizetesi pénz vagyis ezüst valuta uralkodik ott, hol az ezüst-fém határozott értékkel bir, az arany pedig ehhez viszonyítva érték változásoknak van alávetve, pl. Schweizban, Svédhonban. Kettős űzetési eszközzel azaz arany és ezüst valutával birnak azon államok, hol mind az arany, mind az ezüst pénzek határozott értékkel birnak, pl. Francziaországban s Európa legtöbb államaiban. Végre vannak államok, melyekben a papírpénz a törvényes fizetési pénz (papirvaluta) s ehhez viszonyítva mind a két nemes fém változó értékkel bir. Azon többlet, melyben a nemes érczből vert pénzek belértéküknél magasabb árban kelnek, ráfizetménynek (agionak) neveztetik. Azon pénzek, melyek a pénzverési törvények alapján oly névértékben adatnak ki, mint a minő belértékkel birnak, s melyeket fizetésképen minden állam-polgár köteles teljes névértékben elfogadni, országos-pénzeknek vagy pengő-pénzeknek {'Courant-Münze) nevezeteinek. Ilyenek az arany pénzek s nálunk a nagyobb ezüst pénzek. Azon pénzek pedig, melyek a kis kereskedés könnyítésére, a munkás osztály szükséglettárgyainak beszerezhetésére kevesebb belértékkel veretnek, mint a minő névértékről szólnak, s melyeknek elfogadására valakit csak egy bizonyos összegig lehet kötelezni, ezen pénzek váltópénzeknek — Scheidemünze — neveztetnek. Ilyenek az ezüst 10 és 20 krajczárosok és a vörösrézpénzek Minthogy a pénzverés az államoknak tetemes költségébe kerül, azért a nyers arany vagy ezüst kisebb értékben váltatik be. Azon díj, melyet az egyesek nemes érczük beváltásánál pénzverési költség fejében fizetni kötelesek, pénzverési-díjnak — Schlagsatz — neveztetik. Magyarországban a pénzverési díj arany pénzeknél 'A %, Mária Terézia talléroknál l'A %, ezüst egy forintosoknál 1%. Angolországban nincs pénzverési díj s igy mindenki beválthatja rudaranyát, ezüstjét, vagy idegen érczpénzét hasonló szin-sulyu angol pénzre. Nagy fontossággal bir az, hogy a pénzek czélszerü alakkal birjanak Nem szabad a pénznek oly kicsinynek lenni, hogy mint mondani szokták, az ujjak között eltévedjen, s viszont nem szabad oly nagynak lenni, hogy annak használata alkalmatlanságot okozzon. Tehát a tul kicsiny vagy tul nagy pénzek egyaránt czélszerütlenek. Tul kicsiny pénzek a dél német ezüst krajczárok, s az 5 frankos és 1 dollár arany pénzek. Tul nagyok az egyesületi kettős tallérok, 100 frankos aranyok. Legszebb és legczélszerübb pénzek a 20 frankos aranyok és ezüst forintosok. * * *