Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

1 — 25 — szaktudósait Délamerikába küldeni, hogy ott ha lehetséges, közvetlen az egyenlítő alatt mérjenek meg egy fokot. Az akadémia szerencsés volt ezen eszmének megnyerni Maurepas ministert és Fleury bibornokot, kik is a vállalathoz szükséges költségeket a királytól kinyervén, megalakították a vállalatot, melynek vezetése Rouguer és La Condamine hires természettudósokra bízatott, a vállalathoz csatlakoztak még Godin, lussieu s még számos tudós. Minthogy a föld, melyen a méréseket akarták véghez vinni Spanyolországhoz tartozott, V. Fülöp spanyol király megbízásából Jüan György és Ulloa Antal spanyol tudósok csatlakoztak még az expeditióhoz. Ez volt az első ut, mely tisztán tudományos czélból tétetett. A társaság 1735. május 16-án hagyta el Francziaországot. Quitóba érkezvén a Cordillerák egy völgyében kezdték meg a mérést, mely völgy a várostól délkeletre fekszik s daczára az égajl nehézségeinek, az élet kényelmetlenségeinek tíz éven keresztül folytatták nehéz munkájukat. Az örök emlékül ott készített fölirat még ma is hirdeti természettudományi, csillagászati és földmérészeti észleleteiknek eredményét. Ugyanazon czélból egy évvel későbben egy másik vállalat is indult ki Francziaországból az északi sark felé Lapplandba, hogy ott is mérjenek meg ha lehet egy fokot. A vállalat vezetése Maupertiusra bízatott, s részt vettek abban Clairiaut, Camus Le Monnier és Otthier abbé tudósok, kikhez még Celsius az upsalai hires csillagász tanár csatlakozott, ez utóbbi Graliams féle mérőeszközöket és zenit-szelőt is vitt magával, melyek sokkal jobbak voltak az akkor használt mérőeszközöknél. S mig igy az előbbi vállalkozók forró égalját s nagyszerű növényzetét, addig ezek dermesztő hideget s csak kietlen jéghegyeket találtak. Az északsarki tudósok Lapplandban — északi szélesség 60° 20' 10" alatt — a Torneo folyó befagyott fölületén egy 7407 toisc- alapot mértek föl s ezen alap fölött alakított háromszögellési módszer szerint megmértek egy 57 perez és 28 másodpereznyi délkörivet s ismételt észleletek után középszámitással egy fokot 57438 toisera tettek. Igy ezen magas északon megmért fok 377 toiseval volt hosszabb, mint a Picard által Párizstól egészen Amiensig megmért fok. Maupertius nem várva be az amreikai válalkozók- vizsgálódásainak eredményét sietve tette közzé méréseit; s ezzel egyszerre vége lett az elkeseredett vitának a föld alajkáról s kétségtelen lett, hogy a föld nem tökéletes gömb, hanem sarkainál belapult. Ily világos eredménynyel szemben az ifjabb Cassiani beismerte hibáját s Newton véleménye fényes diadalt ült, melynek örömét azonban e nagy tudós már nem élhette meg, mert ő 1727-ben meghalt, A délamerikai tudósok csak 1746-ben érkeztek meg, ők közel az egyenlítőhöz — a déli szélesség 1° 31' 1" alatt — 3 Va fokot mértek meg s